Meghatározó döntést hozhat az Országgyűlés az utolsó pillanatban – ez minden magyart érint
Rendkívüli ülés összehívását indítványozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Elfogadta a törvényalkotási bizottság az Áder által visszaküldött jogállási törvények módosításait. A tervezett változtatás értelmében mégsem szigorítanák a Magyar Kormánytisztviselői Kar egyes tisztségviselőire és ügyintézőire, valamint az érdekképviseleti szervek tisztségviselőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.
Kikerülhetnek az egyes jogállási törvények módosításából a Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) tisztségviselőire és ügyintézőire vonatkozó bizonyos összeférhetetlenségi szabályok. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtökön egyhangúlag támogatta a március elején már elfogadott, de a köztársasági elnök által megfontolásra a Háznak visszaküldött előterjesztés erre vonatkozó módosítását.
A változtatás értelmében mégsem szigorítanák az MKK egyes tisztségviselőire és ügyintézőire, valamint az érdekképviseleti szervek tisztségviselőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Kormánypárti támogatással fogadta el a testület azt a változtatást, amely pontosítaná annak szabályait: egy hivatali szervezet vezetője hogyan térítheti el teljesítményértékelés alapján beosztottja bérét az alapilletménytől.
Az ellenzéki képviselők, többek között Bárándy Gergely, a bizottság szocialista alelnöke sem értett egyet azzal, hogy egy hivatalvezető diszkrecionális jogkörben dönthet a fizetéscsökkentésről, szerinte a változtatás nem tartalmaz elegendő garanciát az illetmény értékének megőrzésére. A testület jobbikos alelnöke, Gyüre Csaba is ezt kifogásolta.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára válaszul idézte a módosítás indoklását, amely szerint „a keményen dolgozó járási kormánytisztviselők bérét nem rendszerbeli garancia, hanem személyre szóló humánpolitikai terv alapján bérgarancia biztosításával szükséges rendezni átmenetileg, a kormánytisztviselői életpálya bevezetéséig”.
A jogállási törvények módosításának tárgyalása előtt Bárándy Gergely kezdeményezte annak levételét a napirendről, mert vitatta az előterjesztés jogszerűségét. Emlékeztetett: a köztársasági elnök az érintettekkel való egyeztetést hiányolta, amelyet a képviselő szerint még a javaslat benyújtása előtt kellett volna megtenni.
Répássy Róbert viszont úgy ítélte meg: ha a javaslat „közjogi érvénytelenségben szenvedne”, Áder János államfő az Alkotmánybírósághoz fordult volna.