Roma kutatók csoportját hozta létre az MTA

Az MTA Kisebbségkutató Intézete kedden rendezte meg első olyan konferenciáját, „Romák a tudományos életben” címmel, amelyen összesen tíz doktorált, vagy éppen a doktori cím előtt álló roma kutatók ismertették kutatásaikat, illetve kutatási vázlatukat. Az intézet vezetője, Papp Z. Attila nyitotta meg a konferenciát. Szerinte egy olyan roma nemzedék van ébredőben, akik újféle megközelítésben tudják bemutatni a társadalmi problémákat, és tudnak különböző megoldásokra rávilágítani. Arról az új roma generációról beszélt, akik magukat romaként definiálják és aktívan részt vesznek a hazai tudományos életben – fogalmazott. A konferenciát az MTA budavári dísztermében, a Jakobinus Teremben tartották, ahol romák és nem romák egyaránt nagy számban képviseltették magukat a hallgatóság köreiben. 

Hosszas idő munkájának gyümölcseként sikerült egy olyan osztályt létrehozni, amelyben egy laza szerveződésű kutatócsoport szorgosan tevékenykedik. Rendkívül fontos az az ismérve ennek a szerveződésnek, hogy tagjaik önmagukat leplezetlenül romának vallják. A csoport roma kutatásokra specializálódik a jövőben, valamint a hazai és a nemzetközi tudományos életben aktívan részt szeretnének venni. Ez számukra „kis lépést jelent a hosszú elismerés útján” – mondta az kutatóintézet igazgatója.

Lehetőséget biztosítani a romáknak is

„Ideje már, hogy beengedik ezeket is” – hangzott el Kállai Ernőtől, a Kisebbségkutató Intézet alapítótagjától, aki ebben a mondatában arra próbált utalni, hogy végre elérkezhetett az az idő, amikor romák is jócskán képviseltetni tudják magukat kutatóintézetekben. Kialakulóban látszik azoknak a köre, akik saját ügyeikért határozottan ki tudnak állni a jövőben. „Minden népnek szükség van olyan vezetői rétegre, amely a tudományos élethez hozzá tud tenni, így a romáknak is biztosítani kell ezt a lehetőséget” – hangsúlyozta Kállai.

Kállai Ernő előadásában ismertette a roma közösségek rendszerváltozás utáni helyzetének társadalmi összefüggéseit. Kállai szerint a romák politikai képviseletének hiánya nagy gondot okozott. Ez a probléma ma is fennáll, hiszen nincs olyan erős politikai képviselete a hazai cigányságnak, amely hitelesen tudna roma ügyekben fellépni. A rendszerváltás után a jogszabályok demokratikus átalakulásának köszönhetően, megvalósulni látszott az önálló érdekérvényesítés lehetősége: az 1993-as kisebbségi törvények értelmében a hazai romák is létrehozhatnak kisebbségi önkormányzatokat. Ezek a szerveződések eleinte jónak tűntek, de az országos önkormányzatok sorozatos botrányai miatt egyre inkább kiüresedtek, és nem tudott kellőképpen működni a rendszer: a roma nemzetiségi önkormányzatok keretében a hatékony képviselet „hiú ábránd” maradt – összegezte Kállai.

Szárnycsapkodások: roma vezetőréteg kialakítása

Sorra alakultak civil szervezetek roma ügyekért. Például a Roma Polgárjogi Alapítvány helyi szinten tudott sikereket elérni, de országosan példát nem jelentettek. Roma politikai pártok tucatszám jöttek létre, amelyek közül Kállai Ernő kettőt emelt ki: a 2000-es években Kolompár Orbán összefogásával létre jött Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma Roma Összefogás Pártot (MCF), valamint a Magyarországi Cigány Párt szerveződését (MCP), akik Kállai véleménye szerint tévesen azt hitték, a romák igényeit ki fogják tudni elégíteni.

Kállai súlyos problémaként emlegette a nyílt cigányellenes politika megjelenését és annak széleskörűvé válását. Ez ugyanis arra szolgál, hogy a társadalom gátlásait feloldja. A gátlások feloldása akár a származás miatti megsemmisítésig is elfajulhat –mondta a romagyilkosságokra utalva. Kállai említést tett a gazdasági válság hatásairól is, amik a fokozódó anyagi kiszolgáltatottságban, azaz a munkahelyek hiányában, és a forráshiányos szociálpolitikában mutatkozik meg. A 2009-es „Út a munkához program” egy főre korlátozta az egy családon belül a támogatottak számát. Munkaalapú társadalom helyett inkább tudásalapú társadalmat kellene építeni - mondta.

Roma elitképzés Magyarországon?

A roma elitképzést Antal István, a Jezsuita Roma Szakkollégium rektora mutatta be. A roma elitképzés szerves részét képezi a 2011  óta működő Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat (KRSZH) bentlakásos kollégiumának működése. Öt ilyen roma szakkollégium létezik ma Magyarországon: Budapesten a Jezsuita Roma Szakkollégium (JRSZ), a miskolci Görögkatolikus Cigány Szakkollégium, az Evangélikus Roma Szakkollégium Nyíregyházán, a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium, illetve a Wáli István Református Cigány Szakkollégium Debrecenben.

Roma elitképzési kezdeményezés már a 90-es évek végétől volt. Ilyen például az 1997-ben megalakult virtuális szakkollégium, a Romaversitas, amely ma is működik, és nevel ki sikeres roma fiatalokat. A Romaster, amelyet 2007 februárjában közösen hívott életre a Magyar Üzleti Vezetők Fóruma (HBLF) és az IBM Magyarország azért, hogy a gazdasági terület roma elitjeit nevelje ki. Magyarországon a 24/2013. (II. 5.) kormányrendelet értelmében bárki létrehozhat szakkollégiumot. A roma szakkollégiumokat a kormányrendeleten és az egyházi támogatáson kívül az úgynevezett EU-s pályázati pénzekkel is támogatják.

A roma szakkollégiumokban legalább 60 százalékban romáknak kell férőhelyet biztosítani. A hallgatókat önbevallás alapján mérik, akik saját maguk nyilatkoznak etnikai hovatartozásukról. A szakkollégium chartája értelmében a roma szakkollégiumok autonómiát élveznek, egyetemen kívüli magas színvonalú oktatással. A fiatalokat a társadalmi problémákra való érzékenységre igyekeznek nevelni. Fontos, hogy a roma szakkollégiumok önkormányzatiságra törekszenek: diákbizottságot választanak. A szakkollégiumoknak abban is lényegi szerepe van, hogy megismertetik a kollégistákkal a kettős identitás fogalmát: hogy hogyan tudnak egyszerre romák és egyszerre magyarok lenni a magyar társadalomban.

Kutatták, kutatják: roma kortárs művészet, beás nyelv, rasszista bűncselekmények...

A „szubaltern” (az alárendelt) lázadását, a roma kortárs művészet fejlődéstörténtét Junghaus Tímea, doktori előtt álló művészettörténész mutatta be. Szerinte a romák nem férnek hozzá saját kultúrájukhoz, pedig ennek alapvető jognak kellene lennie.

A beás nyelv megőrzésének lehetőségeiről Orsós Anna, a Pécsi Tudományegyetem Romológia és Nevelésszociológia Tanszék vezetője beszélt. A beás nyelvet a 1993. évi kisebbségi törvényben határozták meg először. A nyelvnek nincs írásbelisége és a nyelvet beszélők száma is alacsony. A fiatal cigányok körében kevesen használják a beást, inkább magyarul beszélnek. A nyelvvesztés azonban nem jár együtt az identitástudat elvesztésével, ilyenkor lenne jelentősége a nemzetiségi oktatás magas színvonalú kialakításának – fejtette ki Orsós.

Az állam a határai között élő ősi népcsoportoknak jogot ad arra, hogy saját nyelvüket megtanulják, és népismeretükkel megismerkedjenek. Magyarországon Orsós Anna szerint sajátos ez a helyzet: egyre nagyobb probléma a nemzetiségi és a felzárkózási pontok keveredése, amelynek egyik nagy hátránya például az, hogy erősítheti a szegregált oktatást.

A konferencián elhangzottak még előadások a rasszizmus modern formáinak médiában való megjelenéséről, a roma diplomások életútjának vizsgálatáról és a gyűlölet-bűncselekményekről is.