Ismét látható Hernádi Zsolt neve az Interpol körözési listáján. A Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának ügyében a nemzetközi rendőri szervezet ismét vörös jelzést adott ki, ami a legmagasabb szintű riasztás. Horvátország vesztegetés miatt indított büntetőeljárást Hernádi ellen, akit itthon már jogerősen felmentettek.
Hernádi Zsolt neve kedden ismét látható volt az Interpol internetes körözési listáján. A Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának ügyében a nemzetközi rendőri szervezet ismét vörös jelzést adott ki. Ez a legmagasabb szintű riasztás, amely tájékoztatja a szervezet összes tagállamát arról, hogy az illetőt keresik a riasztást kérő ország, ez esetben Horvátország hatóságai. A Mol vezetőjéről két fotót és a személyes adatait tették ismét közzé az Interpol honlapján.
Az ügyet jól ismerő forrás az MTI-nek elmondta, hogy információi szerint a Molnál csalódottak az Interpol döntése miatt. A vállalat ezt egy sajnálatos, ugyanakkor inkább formai, mintsem lényegi döntésnek tekinti. Mivel ez a döntés nem változtat az eddig ismert tényeken, és azokhoz nem is tesz hozzá, a forrás szerint így kizárható, hogy a Mol vezetői testületeinek álláspontja változna a témában.
Hernádi Zsolt neve már korábban is szerepelt a körözési listán, de az Interpol ügyeit ellenőrző független bizottság (CCF) felülvizsgálatának idejére 2014. március 3-án lekerült róla. Akkor a rendőri szervezet jelezte, hogy a testület a vizsgálat befejezése után dönt arról, hogy törli, feloldja vagy pedig módosítja-e az adatokat az Interpol adatbázisában.
A horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogát. Sanadert ezért júniusban nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélte a horvát bíróság. Az USKOK indoklásában az áll, hogy a Mollal való megegyezés értelmében Ivo Sanader, hivatali tekintélyével visszaélve, Horvátországra nézve hátrányos szerződést kötött.
A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze a horvát INA-ban az irányítási jogokat. A per egyébként február 12-én kezdődött volna, de azt a bíró elhalasztotta, miután a védelem decemberben azt kérte, hogy a vádlott számára is érthető nyelvre fordítsák le a per anyagát, amit akkor a bíró elutasított. Hernádi ügyvédjei fellebbeztek legfelsőbb bíróságon, de a mai napig nem született döntés az ügyben.
Hernádi ellen az USKOK már egyszer – 2012 decemberében – megszüntette a nyomozást, majd miután Horvátország csatlakozott az Európai Unióhoz, újraindította. Az újonnan indult vizsgálat során az ügyészség Hernádi Zsolt vizsgálati fogságát is elrendelte, de Magyarország elutasította kiadatását.
A horvát hatóságok 2013-ban adtak ki ellene körözést azután, hogy a magyar üzletember állításuk szerint nem jelent meg Zágrábban egy tárgyaláson, majd Horvátország kérésére 2013. október 2-án neve felkerült az Interpol körözési listájára. A vörös körözés a legmagasabb riasztás, amely arra szólítja fel a szervezet tagjait, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba a keresett személyt abból a célból, hogy később kiadják annak az államnak, amely a körözést kezdeményezte. Az Interpol gyakorlatilag nem tud kiadni nemzetközi letartóztatási parancsot a szó legszorosabb értelmében, ehhez nincs jogköre, ám a vörös riasztás hasonló erővel bír.
A horvát legfelsőbb bíróság ezután megerősítette a megyei bíróságnak azt a júniusi döntését, amely szerint az ügy bírósági tárgyalását Hernádi Zsolt távollétében is le lehet folytatni. A Mol Nyrt. vezetőjét ennek megfelelően horvát ügyvédje, Goran Mikulicic képviseli a tárgyalásokon.
A magyar bíróságok az ügyben bizonyos vádpontokban felmentették Hernádit, míg más vádpontokban megszüntették ellene az eljárást. Az ügyben pótmagánvádlóként a Mol korábbi jogi igazgatója és részvényese, mint sértett járt el, emiatt felmerült, hogy gyakorlatilag így akarják a jogerős felmentést kiharcolni, amire utóbb a horvát bíróságok előtt is hivatkozni lehetne. Zamecsnik Péter, Hernádi ügyvédje ezt cáfolta.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A miniszterelnök szerint ezt mindenkinek látnia kell.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Elképesztő jelenet a pulai stadionból.
Magyarország nem ismeri el a Hernádi Zsolt ellen jogerősen meghozott elítélő határozatokat.
„Mi harcolni fogunk az energiaellátásunk biztonságáért” – mondta Szijjártó Péter.
Több, mint 700 millió eurós beruházással korszerűsítették a Rijekai Finomítót. Ezzel nőtt a dízel termelés és jelentősen javult a régió energiabiztonsága.
A külgazdasági- és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna évek óta nem titkolja, hogy el akarja zárni Európát az olcsó orosz energiahordozóktól.
Húsvétvasárnap hivatalosan is megnyitotta kapuit a látogatók előtt a megújult Citadella, melynek megnyitóján a miniszterelnök mondott beszédet.
