Mint Lattmann Tamás kifejtette: mivel az Európai Unión belül nincs belső határellenőrzés, ha valaki bejut az unió területére, a schengeni rendszer nyitottságát kihasználva sokkal könnyebben tud továbbmenni. A tagállamok rendészeti szerveinek feladata, hogy elfogják azokat az unión kívüli állampolgárokat, akik nem jogszerűen tartózkodnak az országukban. Alapvető kérdés viszont, hogy a menekült hol lépett be az Európai Unióba. A menekültkérelmet ott nyújtják be, ahol elfogták, s annak az államnak a hatóságai döntenek az adott személyről. Ha nem kap menekültstátuszt, kitoloncolják és visszaviszik oda, ahol bejutott az Európai Unió területére, s innentől az a tagállam intézkedik tovább a menekülttel szemben.
A nemzetközi jogász elmondta, hogy az Európai Unióba érkező illegális bevándorlók problémájára – ami egyébként szakmai és politikai szinten is már évek óta napirenden van – többször felvetették a külső határok megerősítését. Olyan viszont nincs, hogy „uniós határőrség”, így alapvetően az Európai Unió külső államainak kell gondoskodniuk arról, hogy – természetesen az EU támogatásával – az unió határait védjék. Mint felidézte: mielőtt Románia és Horvátország tagjai lettek volna az EU-nak, délen és keleten is Magyarország volt az uniós határ, ami komoly feladatot jelentett a magyar hatóságok számára.