Politikai válság Romániában: a magyargyűlölő politikusok megóvták az Alkotmánybíróság döntését
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
A Kolozsváron bejegyzett Minority Rights jogvédő egyesület újabb pert indít, hogy a város bejáratainál helyezzenek ki kétnyelvű, román-magyar helységnévtáblákat. Elsőfokon már sikerült erre kötelezni a várost, de másodfokon a bíróság úgy ítélte meg, hogy a Hollandiában bejegyzett felperesi szervezet nem indíthat pert az ügyben.
Egy Kolozsváron bejegyzett szervezet, a Minority Rights jogvédő egyesület indít pert a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezéséért. A szervezetet azután jegyezték be, hogy pár nappal korábban a Kolozs Megyei Törvényszék jogerősen kimondta: a Hollandiában bejegyzett Európai Magyar Emberjogi Alapítvány nem perelhet a kolozsvári magyar helységnévtáblák miatt. Az alapítvány korábban elsőfokon megnyerte a pert és a bíróság kötelezte is a várost a kétnyelvű táblák kihelyezésére, ezt írta most felül a Kolozs Megyei Törvényszék ítélete.
Szőcs Sándor, a frissen bejegyzett Minority Rights elnöke és Szőcs Izabella, az Európai Magyar Emberjogi Alapítvány jogi képviselője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy ezúttal a helyben bejegyzett Minority Rights indít pert a kétnyelvű táblák kihelyezéséért.
Az újabb per kezdeményezői felhívással fordultak a kolozsvári magyar civil szervezetekhez és pártokhoz. A civil szervezetektől és a kolozsvári magyar személyektől azt kérték, hogy csatlakozzanak a felperesekhez. A pártoktól azt kérték, hogy ne indítsanak pereket a kétnyelvű helységnévtáblákért. „Az elmúlt 25 évben ezt megtehették volna. Ha nem tették, most bízzák a civilekre” – mondta Szőcs Izabella.