Pásztor Jánossal, az ENSZ klímaváltozási ügyekkel foglalkozó főtitkár-helyettesével tárgyalt szerdán Áder János a klímapolitikáról. A megbeszélésen jelent volt Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal környezeti fenntarthatósági igazgatóságának vezetője is.
A klímapolitikáról tanácskozott Áder János köztársasági elnök Pásztor Jánossal, az ENSZ klímaváltozási ügyekkel foglalkozó főtitkár-helyettesével szerda délelőtt a Sándor-palotában. A találkozó után Pásztor János az MTI-nek elmondta: elsősorban a klímaváltozásról és energetikai kérdésekről egyeztetettek az államfővel. Magyarországnak kidolgozott célokat kell teljesítenie a klímapolitikában, és „ha minden jó megy, meg is fogja tenni” – fogalmazott. Közölte: minden országnak csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, a legkisebb országnak éppúgy megvan a teendője, mint a legnagyobbnak. Ugyanakkor a legfontosabb, hogy a nagy országokban – elsősorban Kínában és az Egyesült Államokban – történjen előrelépés – mondta.
Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezeti fenntarthatósági igazgatóságának vezetője – aki szintén jelen volt a találkozón – hangsúlyozta: Áder János kiemelt kérdésként kezeli az éghajlatváltozást, a klímapolitikát. Az államfő álláspontja szerint anélkül, hogy minden országban – így Magyarországon is – paradigmaváltás lenne, nem lesz hatékony klíma-megállapodás és klímavédelem a világon – magyarázta.
Arra is kitért, hogy Áder János meglátása szerint mindennek meg kell találni a gazdasági racionalitását is, vagyis miközben zajlanak a klímatárgyalások, fontos, hogy a gazdasági élet szereplői is értsék, hogy „ez nem fenyegetés, hanem lehetőség”. Az is lényeges, hogy a tudomány segítsen a szükséges technológiai fejlődésben, és hogy az emberek átérezzék: mindenki közös felelőssége ez az ügy - mondta. Felidézte: ezekről a kérdésekről a köztársasági elnök korábban Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral többször is egyeztetett, és e megbeszélések folytatásaként értelmezhető a mostani tanácskozás. Fontos téma volt az is, hogy Magyarország, a KEH és az ENSZ-főtitkár hivatala miként tud együttműködni, hogy egy olyan klímamegállapodás jöjjön létre, amellyel valóban sikerül megfékezni az éghajlatváltozást.
Decemberben Párizs ad otthont a 21. ENSZ-klímakonferenciának (COP21), amely kiemelt kérdésként kezeli az éghajlatváltozást. A 196 országot érintő klímacsúcs célja, hogy a civil társadalom és a vállalatok bevonásával lehetséges megoldásokat találjon az éghajlatváltozás problémájára.
Zelenszkij nem hátrál meg, fegyverszállítást is követel Magyarországtól, sőt már a Török Áramlat gázvezetéket támadják az ukránok. Mi jöhet még? Ki rántja el a kormányt? Itt a Mesterterv legújabb adása.
Az egykori ENSZ-főtitkárhelyettes az MCC Budapest rendezvényén beszélt Európa békekilátásairól és Magyarország szerepéről.
A kutatók szerint ha a felmelegedés folytatódik, a következő évtizedben az élelmiszerárak még gyorsabban emelkedhetnek.
Az ENSZ előrejelzései alapján hazánk kiemelkedő pozícióból várhatja az elkövetkezendő éveket.
Mellbevágó jövőképet vázolt fel a mesterséges intelligencia: a század végére több mint 1,1 milliárd ember élelmezése omolhat össze, a válság pedig Afrika felől zúdíthat soha nem látott migrációs hullámot Európára. A klímaváltozás hozta globális káoszban Magyarország számára a vízgazdálkodás reformja jelenthet kitörési pontot.
Washingtonból üzent a volt brit nagykövet: a Közel-Kelet konfliktusainak hátteréről, az ENSZ Izraellel szembeni elfogultságáról, Irán szerepéről és Európa iszlamizációs kihívásairól. Kemény állítások Gázáról, a Hamászról és az EU jövőjéről.
A Politico szerint az elnök „többi hiúsági projektjéhez hasonló”, a nagy országok pedig igazából ott sincsenek.
”Véletlenül” kihagyták a lényeget.
És nem lapítanak, mint khm.. nyúl a fűben? Igaz?
