Pásztor Jánossal, az ENSZ klímaváltozási ügyekkel foglalkozó főtitkár-helyettesével tárgyalt szerdán Áder János a klímapolitikáról. A megbeszélésen jelent volt Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal környezeti fenntarthatósági igazgatóságának vezetője is.
A klímapolitikáról tanácskozott Áder János köztársasági elnök Pásztor Jánossal, az ENSZ klímaváltozási ügyekkel foglalkozó főtitkár-helyettesével szerda délelőtt a Sándor-palotában. A találkozó után Pásztor János az MTI-nek elmondta: elsősorban a klímaváltozásról és energetikai kérdésekről egyeztetettek az államfővel. Magyarországnak kidolgozott célokat kell teljesítenie a klímapolitikában, és „ha minden jó megy, meg is fogja tenni” – fogalmazott. Közölte: minden országnak csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, a legkisebb országnak éppúgy megvan a teendője, mint a legnagyobbnak. Ugyanakkor a legfontosabb, hogy a nagy országokban – elsősorban Kínában és az Egyesült Államokban – történjen előrelépés – mondta.
Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezeti fenntarthatósági igazgatóságának vezetője – aki szintén jelen volt a találkozón – hangsúlyozta: Áder János kiemelt kérdésként kezeli az éghajlatváltozást, a klímapolitikát. Az államfő álláspontja szerint anélkül, hogy minden országban – így Magyarországon is – paradigmaváltás lenne, nem lesz hatékony klíma-megállapodás és klímavédelem a világon – magyarázta.
Arra is kitért, hogy Áder János meglátása szerint mindennek meg kell találni a gazdasági racionalitását is, vagyis miközben zajlanak a klímatárgyalások, fontos, hogy a gazdasági élet szereplői is értsék, hogy „ez nem fenyegetés, hanem lehetőség”. Az is lényeges, hogy a tudomány segítsen a szükséges technológiai fejlődésben, és hogy az emberek átérezzék: mindenki közös felelőssége ez az ügy - mondta. Felidézte: ezekről a kérdésekről a köztársasági elnök korábban Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral többször is egyeztetett, és e megbeszélések folytatásaként értelmezhető a mostani tanácskozás. Fontos téma volt az is, hogy Magyarország, a KEH és az ENSZ-főtitkár hivatala miként tud együttműködni, hogy egy olyan klímamegállapodás jöjjön létre, amellyel valóban sikerül megfékezni az éghajlatváltozást.
Decemberben Párizs ad otthont a 21. ENSZ-klímakonferenciának (COP21), amely kiemelt kérdésként kezeli az éghajlatváltozást. A 196 országot érintő klímacsúcs célja, hogy a civil társadalom és a vállalatok bevonásával lehetséges megoldásokat találjon az éghajlatváltozás problémájára.
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Fővárosunkban teázott a klímaaktivista.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
Megkezdődött F. János bírósági tárgyalása.
A mai útátadást úgy is tekinthetjük, hogy összekötöttük a burgenlandi magyarokat az erdélyi magyarokkal.
