Trócsányi: A kereszténység értékeit el kell ismerni a jogban is

A keresztény gyökereket elvágni, a kereszténység értékeit el nem ismerni súlyos hiba – hangoztatta az igazságügyi miniszter hétfőn Esztergomban, a Becket Szent Tamás-emléknapon a jog és a kereszténység kapcsolódási pontjairól tartott előadásában. Trócsányi László azt mondta: „az új magyar alaptörvény megtette azt, amire az Európai Uniót alapító szerződő felek nem mertek vagy nem akartak vállalkozni: kodifikálta a kereszténység szerepét”.

Az igazságügyi miniszter hozzátette, hogy a kereszténység szerepének és más értékeknek, mint a nemzetnek és a családnak az említésével az alaptörvény már lezártnak hitt kérdésekhez mert hozzányúlni. „Ezért gondolom azt, hogy az új magyar alkotmány körül némileg szokatlan és váratlan módon kibontakozott nemzetközi vita ennek is szól” – mondta Trócsányi László. A miniszter kiegyensúlyozottnak nevezte a magyar alkotmányos megoldást, amelyben az állam és az egyház elválasztása mellett együttműködésük bizonyos közfeladatok ellátásában lehetséges és részletesen szabályozott. „A magyar modell tehát az együttműködésen alapszik. Az együttműködés számomra nemcsak formai kérdés, hanem sokkal inkább tartalmi is, azaz a jogszabályok megalkotása kapcsán is érvényre kell jutnia” – jelentette ki Trócsányi László.

Trócsányi szerint a magyar alkotmányozók igennel válaszoltak arra kérdésre, hogy meg kell-e jeleníteni az eszményeket a jogszabályi hierarchia csúcsán. Az alaptörvényben a közösségeknek – család, nemzet – kiemelkedő, értékteremtő szerepük van. „A keresztény Európát nem a gyökereiről, mint a gyümölcseiről kell megismernünk. Ne kövessük el azt a hibát, hogy Európa keresztény identitását valamilyen idealizált múltban keressük. Keressük inkább a jövőben. Mert nem az a kérdés, volt-e, hanem hogy lesz-e keresztény Európa, lesz-e keresztény Magyarország” – zárta előadását Trócsányi László.

A rendezvény előtt ökumenikus szertartás volt Esztergomban, a Szent Tamás-hegyi kápolnában. Az idén 21. alkalommal megrendezett Becket Szent Tamás-emléknapot a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület, valamint a Rudnay Sándor Alapítvány szervezte. 

Esztergom és Canterbury a 12. század óta áll kulturális és vallástörténeti kapcsolatban. Mindkét település érseki központ. Főpapjaik, Becket Tamás és Bánfi Lukács esztergomi érsek párizsi tanulmányaikból származó személyes barátsága alapozta meg a két város jó viszonyát. Az 1170-ben mártírhalált halt Becket Tamás érsek éppúgy kiállt az egyház autonómiája mellett, mint a magyar egyház akkori feje. Becket Tamás halála után Jób érsek prépostságot alapított Esztergomban a vértanú tiszteletére.

Lékai László bíboros – aki 1976-tól haláláig, 1986-ig volt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke – az 1538-ban Esztergomba került ereklyék egy részét Canterbury érsekségének adományozta, mivel Angliában VIII. Henrik rendeletére a szent összes emléktárgyát megsemmisítették.