Először ünnepelték nemzeti ünnepként Romániában január 24-ét, miután tavaly decemberben erről szóló törvényt fogadott el a parlament. 1859-ben ezen a napon egyesült Moldva és Havasalföld. Eddig csak december elseje, az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés napja volt Romániában nemzeti ünnep. Ünnepi beszédében a román elnök a decentralizáció fontosságát hangsúlyozta.
Először ünnepelték Romániában nemzeti ünnepként szombaton január huszonnegyedikét, a román fejedelemségek – Moldva és Havasalföld – 1859-es egyesülésének napját, miután erről tavaly decemberben törvényt fogadott el a bukaresti parlament.
A jászvásári központi rendezvényen mondott beszédében Klaus Johannis román államfő azt hangsúlyozta, hogy a fejedelemségek egyesülése indította el Romániát a „modernizáció és nyugatosodás” útján, amihez az önös érdekeken túllépni tudó, a nemzeti érdekeket tisztán látó és azokért áldozatokat is vállaló vezetőkre volt szükség. „Egy erős polgári nemzet azonban nem táplálkozhat kizárólag a múlt jelképes pillanataival: tudatosan kell dolgoznia nap mint nap célkitűzései valóra váltásáért” – mutatott rá a román államfő.
Johannis az egyik legfontosabb adósságnak a decentralizációt nevezte, amelyet már az 1859-es egyesülés megálmodói is szükségesnek láttak, mégsem valósult meg. Az elnök a túlzott központosítás leépítését a következő időszak faladatának nevezte, amelyet „záros időn belül, türelmesen és okosan” kell megvalósítani. Johannis rámutatott: a fejedelemségek egyesülését az Európai Unió keleti határának legnagyobb városában, Jászvásáron, a Moldovai Köztársaságtól mintegy 150 kilométernyire ünneplik, ezért gondolatban együtt vannak „a Pruton túli testvérekkel”, akikkel nemcsak a közös történelem, hanem „a közös célok, a közös Európához való tartozás” is összekötik a románokat.
1859 januárjában Moldva és Havasalföld is Alexandru Ioan Cuzat, a moldvai Nemzeti Párt uniót szorgalmazó vezetőjét választotta fejedelmévé, annak ellenére, hogy korábban a nagyhatalmak a – krími háború után török fennhatóság alól felszabadult – két román fejedelemség korlátozott egyesülésébe egyeztek csak bele. A perszonálunió után Cuza 1862-re elérte a két államapparátus összevonásának nemzetközi elismerését: az új állam ekkor vette fel a Románia nevet.
Romániának eddig (1990 óta) december elseje volt az egyetlen nemzeti ünnepe. 1918-ban az erdélyi, bánsági és magyarországi románok ezen a napon nyilvánították ki Gyulafehérváron az általuk lakott területek és Románia egyesülését. Romániában 1918. december 1-jét a Nagy Egyesülésnek is nevezik, ennek mintájára 1859. január 24-ét – Cuza havasalföldi fejedelemmé választásának napját – a Kis Egyesülés napjaként kezdték emlegetni.
Daniel pátriárka, a román ortodox egyház vezetője az immár nemzeti ünnepnek minősülő dátumról szombaton kijelentette: január 24-e nem a Kis Egyesülés, hanem a modern román állam megteremtésének napja, amely megalapozta a nemzetegyesítés 1918-as beteljesedését.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Több mint félmillió volt mezőgazdasági dolgozó juttatásánál negyvenszer többet kapnak.
Kritikus állapotban van.
Más világ van már Moldvában is, mint egykor: a pap nem átkozza ki azt, aki magyarul imádkozik, a jászvásári abroncs is lazult. Lassan meggyökeresedik a magyar iskolahálózat, amelynek első gyümölcsei beérni látszanak. Riportunk a csángók életvilágáról.
A számok bizony nem hazudnak.
Ennél nagyobb bók aligha kell...
Szerinte a játékosoknak nagyobb a felelősségük, mint az edzőknek.
Mindent megtesznek azért, hogy befolyásolják a szavazókat – állapította meg a Magyar Nemzet.
