Megjegyezte: mindketten fontosnak gondolják, hogy legyen egy új, a 2003-as dokumentumot felváltó európai biztonsági stratégia, valamint hogy folyamatos és egységes szövetségesi fellépést tartanak szükségesnek az északi országokat ért, elfogadhatatlan légtérsértések ügyében, valamint hogy az ukrán-orosz konfliktusra politikai megoldást találjanak.
Észt partnerével egyetértettek abban, hogy „nincsen katonai megoldása ennek a konfliktusnak” – jegyezte meg Németh Zsolt, hozzátéve, hogy a politikai megoldáshoz világos alapelveket kell rögzíteni, ezek egyik legfontosabbika pedig Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának támogatása. „Nem tudjuk elfogadni azt, hogy az érdekszféra-elv alapján újra felosztásra kerüljön Európa” – fogalmazott a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke, aki szólt arról is: egyetértettek a felek abban, hogy szorgalmazzák a Moszkvában bebörtönzött Nagyezsda Sevcsenko ukrán képviselőnő szabadon bocsátását.
A nemrégen bezárt tallinni magyar nagykövetség kapcsán abban állapodtak meg a felek, hogy a külképviselet újranyitásáig folyamatos és baráti párbeszédet folytatnak. Marko Mihkelson, az észt parlament külügyi bizottságának elnöke arról beszélt az MTI-nek: a két állam nagyon szoros szövetséges abban az időszakban, amikor mind az EU-nak, mind a NATO-nak komoly kihívásokkal kell szembenéznie, több kritikus biztonsági kérdés közepette.