Magukról a csángókról azonban talán csak az évente egyszer megrendezett Csángó Bálon esik szó. Odahaza a hegyek innenső oldalán élő székely sokszor lenézi, s azzal vádolja őket, hogy a románokhoz álltak és bozgoroznak. A hegyeken túl a román meg rájuk szól, hogy ne beszéljenek magyarul. A nemzetközi irodalomban is kevés nyomuk van, legutóbb éppen egy lengyel kutató elsőként mutatta be őket. Itthon persze a néprajz régóta felfedezte őket magának. Éppen a héten volt Halász Péter, a magyar néprajz nagy öregjei egyikének könyvbemutatója (Hol ér véget a múlt?) a Nemzeti Múzeumban. A csángók egyik nagy kutatójának számító néprajztudós életműve világos jelzés: amit a csángók hozzátettek a közös, magyar kultúrához, az bőven megéri az erőfeszítést azért, hogy azt meg is őrizzük.
A csángóknak egyelőre csak internetes rádiójuk van. A csíkfalusi Lőrinc Celesztin 2009 novemberében egy szem lakószobában hozta létre a rádiót azzal a céllal, hogy megtartsa, népszerűsítse a moldvai csángó-magyar kultúrát, és segítse az identitásuk megőrzését. A jelenleg kizárólag az interneten sugárzott, egyszemélyes rádió működési nehézségekkel küzd, ezért jótékonysági bált szerveződött. A szervezők a bál támogatásával szeretnék elősegíteni a földi sugárzáshoz is alkalmas eszközök beszerzését. A rendezvényt most szombaton, január 24-én este 7 órakor tartják a Magyarság Házában. A belépő (10 ezer forint) a csángó rádió javára szól.
A bálon fellép Petrás Mária Prima Primissima díjas előadóművész, Kacsó Hanga Borbála, a Fölszállott a Páva népzenei tehetségkutató 2014-es énekes győztese, a Jászság Népi Együttes (Prima és Közönség Prima díjas), a Petrence Táncegyüttes, a Zagyva Banda, a Zurgó Együttes és a Mentés Másként Trió. Házigazda: Berecz István.
Az esemény a facebookon.