Bál a csángó rádióért

„Fenn a csillag, fenn az ég
Majd eszedbe jutok még
De már akkor késő lesz
Mer a szívem másé lesz”

Nagyjából egy évtizede közhelyszerű szlogen volt, hogy az Európai Unión belül végre rendeződni fog a magyar kisebbségek helyzete. Hogy ez pontosan hogy fog lezajlani, arról senkinek nem volt elképzelése, de legalább jól hangzó ábránd volt. Nos, nem csak volt, hanem az is maradt: a magyar identitás a határokon túl sem erősödött meg magától – sőt, a december 5-i népszavazás erős csapás volt az összetartozás érzésére. Szimbolikus értelemben valamelyest a kettős állampolgárság gyógyír volt erre, de számos ponton még a régi adósságainkat sem törlesztettük.

A moldvai csángók ebben a tekintetben a legmostohább sorsú magyarok. Kint, a keleti végeken túl, a régi középkori nagyságunk és az azt követő zivataros századok élő mementói. Egyetlen megtartójuk, a katolikus egyház is mostohán bánt velük. Abból a totálisan téves feltételezésből kiindulva, hogy a románok között híveket lehet nyerni a római egyház számára, lassan évszázadok óta nem adnak magyar papot a csángók részére. Ma körülbelül negyedmillió római katolikus van ezen a „missziós területen” – lényegében egytől egyig csángómagyarok leszármazottai. Közülük alig 40-50 ezren beszélnek magyarul.

A csángó zene – az erős balkáni hatások mellett –népzenénk legősibb rétegét képviseli. Táncaik többségét könnyű elsajátítani, és mivel főként körtáncokról van szó, azt a közösségi élményt is nyújtják, amelyben erős hiány mutatkozik itthon. Ha valaki táncházba akar menni, akkor legkönnyebben olyat talál, ahol moldvai csángó zenét játszanak. Zenéjüket számos együttes, a Kerekestől a Balkán Fanatikig, feldolgozta.

Magukról a csángókról azonban talán csak az évente egyszer megrendezett Csángó Bálon esik szó. Odahaza a hegyek innenső oldalán élő székely sokszor lenézi, s azzal vádolja őket, hogy a románokhoz álltak és bozgoroznak. A hegyeken túl a román meg rájuk szól, hogy ne beszéljenek magyarul. A nemzetközi irodalomban is kevés nyomuk van, legutóbb éppen egy lengyel kutató elsőként mutatta be őket. Itthon persze a néprajz régóta felfedezte őket magának. Éppen a héten volt Halász Péter, a magyar néprajz nagy öregjei egyikének könyvbemutatója (Hol ér véget a múlt?) a Nemzeti Múzeumban. A csángók egyik nagy kutatójának számító néprajztudós életműve világos jelzés: amit a csángók hozzátettek a közös, magyar kultúrához, az bőven megéri az erőfeszítést azért, hogy azt meg is őrizzük.

A csángóknak egyelőre csak internetes rádiójuk van. A csíkfalusi Lőrinc Celesztin 2009 novemberében egy szem lakószobában hozta létre a rádiót azzal a céllal, hogy megtartsa, népszerűsítse a moldvai csángó-magyar kultúrát, és segítse az identitásuk megőrzését. A jelenleg kizárólag az interneten sugárzott, egyszemélyes rádió működési nehézségekkel küzd, ezért jótékonysági bált szerveződött. A szervezők a bál támogatásával szeretnék elősegíteni a földi sugárzáshoz is alkalmas eszközök beszerzését. A rendezvényt most szombaton, január 24-én este 7 órakor tartják a Magyarság Házában. A belépő (10 ezer forint) a csángó rádió javára szól.

A bálon fellép Petrás Mária Prima Primissima díjas előadóművész, Kacsó Hanga Borbála, a Fölszállott a Páva népzenei tehetségkutató 2014-es énekes győztese, a Jászság Népi Együttes (Prima és Közönség Prima díjas), a Petrence Táncegyüttes, a Zagyva Banda, a Zurgó Együttes és a Mentés Másként Trió. Házigazda: Berecz István.

Az esemény a facebookon.