Szijjártónak elege lett az álhírterjesztőkből: „Magyarországra veszélyt hozni büntetlenül nem lehet!”
„Könnyen lehet, hogy egy meghangszerelt titkosszolgálati akció keretében állt elő ez a helyzet” – jelentette ki a külügyminiszter.
Szijjártó Péter szerint Magyarország legfontosabb célkitűzése a korrupció elleni fellépés, ezért is dolgoz ki új közbeszerzési törvényt. A külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország legfőbb szövetségese az Amerikai Egyesült Államok, de az együttműködés területén még több nyitott kérdés van, amelyek lezárása az ország fontos érdeke lenne.
Magyarország szuverenitása szempontjából aggodalomra okot adónak tartaná, ha egy ország akciótervet akarna végrehajtani a kormánnyal való egyeztetés és annak egyetértése nélkül – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter kedden az Országgyűlésben. Szijjártó Péter jelezte azt is, hogy a magyar kormánynak a korrupció elleni fellépés az egyik legfontosabb célkitűzése, ezért is dolgoz ki új közbeszerzési törvényt.
A magyar diplomácia vezetője Tuzson Bence napirend előtti felszólalására válaszolva közölte, hétfőn Sarah Sewallnak, az amerikai külügyminisztérium egyik államtitkárának Magyarországot és a közép–európai országokat érintő beszéde miatt a magyar külügyminisztériumban konzultáltak az Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivőjével. A miniszter közölte, az ügyvivőnek elmondták azt is, hogy nem tartanák helyesnek azt sem, ha egy ország azért támogatna civil szervezeteket, hogy azok nyomást gyakoroljanak bármilyen ügyben egy másik ország demokratikusan megválasztott kormányára.
Szijjártó Péter elmondta, mivel az államtitkár beszéde két tucat közép–és kelet–európai országról beszélt, és „kizárásos alapon” néhány európai uniós országnak lennie kell az országok között, ezért hétfőn Szabó László külügyminiszter–helyettes felvetette a kérdést Brüsszelben a Külügyek Tanácsának ülésén. Az uniós országok korrupcióellenes fellépése elsősorban európai ügy, és az EU-ban megvannak a megfelelő eljárások és a megfelelő keretek ebben a tekintetben – tette hozzá.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: az Amerikai Egyesült Államok Magyarország egyik legfőbb szövetsége, ezért a kétoldalú kapcsolatokban az az ország elemi érdeke, hogy az együttműködés zökkenőmentes legyen. A magyar–amerikai kétoldalú kapcsolatok két területén, a gazdasági és a védelmi területen az együttműködés kifogástalan – mondta. Megjegyezte, az amerikai vállalatok magyarországi beruházásainak összértéke meghaladta a 9 milliárd dollárt, az amerikai vállalatok 80 ezer magyarnak adnak munkát.
A miniszter szerint a politikai együttműködés területén több nyitott kérdés van, ezeknek lezárása Magyarország nagyon fontos érdeke. A lezáráshoz nyugalomra és higgadtságra van szükség, mert csak ez garantálja a feltételeket az érdemi és konstruktív párbeszédhez – közölte a politikus. Szijjártó Péter azt mondta, a nyitott kérdések lezárásához nem elég, hogy azt Magyarország akarja, azt az Egyesült Államoknak is akarnia kell.
A nyugodt párbeszéd megteremtésében nem segítenek az olyan nyilatkozatok, amelyek magyar állampolgárokat, magyar kormányzati tisztségviselőket vádolnak anélkül, hogy a vádak alapjául szolgáló bizonyítékokat is nyilvánosságra hoznák – szögezte le. A politikus hangsúlyozta, a korrupció elleni fellépés a magyar kormány egyik legfontosabb célkitűzése, nem véletlenül hirdetett a miniszterelnök zéró toleranciát. Nem véletlenül döntött úgy a kormány, hogy néhány közbeszerzési szabályt hatályon kívül helyez és nem véletlenül készül új közbeszerzési törvény az európai jogszabályoknak megfelelően –közölte.
Szijjártó Péter úgy összegzett: Magyarországnak az az érdeke, hogy minden partnerével, főleg minden szövetségesével a lehető legjobb kapcsolatot építse ki és a lehető leghatékonyabb együttműködése legyen. Ehhez a legjobb, legbiztosabb alapot a kölcsönös tisztelet jelenti, ezért a kétoldalú kapcsolatokban Magyarország megadja minden partnerének a tiszteletet, de elvárja azt is, hogy ezt a tiszteletet megkapja – mondta a miniszter. „Minden partnerünktől elvárjuk, hogy tartsák tiszteletben Magyarország szuverenitását, és tartsák tiszteletben a magyar embereknek az idei esztendőben már három választáson elmondott, elég egyértelmű akaratát Magyarország jövőjére nézve” –fogalmazott.
Tuzson Bence napirend előtt arról beszélt, hogy 1991-ben – a szovjet csapatok kivonulásakor – nyerte vissza Magyarország a szuverenitását. Akkor megszűnt az az állapot, hogy egy ország kormánya, felhasználva az itt állomásozó, általa finanszírozott hadsereget, nyomást gyakorolt egy másik ország kormányára, hogy rákényszerítse akaratát – fejtette ki. A kormánypárti politikus szerint a szuverenitás nem konstans állapot, mindig ügyelni kell arra, hogy ne sérüljön. Az amerikai államtitkár beszédére utalva megengedhetetlennek nevezte, ha egy adott ország kormánya felhasználva egy másik országban működő társadalmi szervezetet, nyomást gyakorol egy másik ország kormányára. Véleménye szerint ha igaz, hogy az Egyesült Államok akciókat készít elő egyes európai országokban, akkor az valószínűleg a szuverenitás megsértését jelentené.