Helyeselte a magyar exportstruktúra diverzifikálását, az Európán kívülre irányuló export növelését csütörtökön Budapesten a Szabad Piac Alapítvány és a Polgári Platform egyesület által Nyugati nyitás címmel szervezett pódiumbeszélgetés négy közgazdász résztvevője.
Barcza György, Oszkó Péter, Pogátsa Zoltán és Urbán László kedvezőnek tartották, hogy a magyar kormány igyekszik csökkenteni az Európai Unióba irányuló kivitel súlyát, és növelni az Európán kívüli országokkal folytatott kereskedelmet. Megállapították: a „keleti nyitásról”, mint modellről van közöttük vita.
Barcza György, a Napi Gazdaság című lap főszerkesztője kifejtette, a magyar kormány az 1920-as években kidolgozott politikai realizmus fölfogását vallja, amely szavai szerint egy ideológiamentes hozzáállás, nem utópisztikus, mint az ezt követően megjelent marxizmus vagy a liberalizmus. E megközelítés szerint a politikának kell megszabnia a társadalmi együttélés és a gazdaság működésének kereteit, szemben a liberális fölfogással, amely szerint a politika valamiféle rossz dolog, amelyet korlátok közé kell szorítani, és távol kell tartani a gazdaságtól – mondta.
Oszkó Péter üzletember, a Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere ugyanakkor úgy vélte, hogy a kormányzó párt az országon belül megerősítette pozícióját, de elidegenítette magától a hagyományos szövetségeseket, ezért egyfajta kényszer, politikai menekülőút a keleti nyitás hangoztatása. Mint elmondta, Magyarország esetében nincs szó önálló modellről, mert az európai uniós finanszírozás nélkül, önállóan nem működőképes. Véleménye szerint az Orbán-kormány a 2010-14 közötti ciklusban történelmi lehetőséget szalasztott el, mert kétharmados fölhatalmazását felhasználhatta volna arra, hogy súlyos társadalmi konfliktusokkal járó ügyeket rendezzen.
Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense hamisnak nevezte azt a képet, amely szerint a nyugati országokban az állam teljesen magukra hagyva a polgárokat egyáltalán nem avatkozik be a gazdaságba. Még az Egyesült Államokban is számos példa van a fokozott állami szerepvállalásra – mutatott rá.
Urbán László közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi igazgatója, az OTP Bank volt pénzügyi vezérigazgató-helyettese kiemelte: Magyarországon folyamatos az állami túlelosztás, túl sok ember függ az államtól, ráadásul olyan rétegek, amelyek politikailag aktívak. Az állami túlhatalomra építve nem lehet növelni a versenyképességet – szögezte le.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Matolcsy György után a kamarai elnöknél járt a gazdasági miniszter, aki szerint változhat a vállalkozások besorolása.
Komplex egészségügyi reformot ígért Budapesten 2019-ben. Mutatjuk, mi lett belőle.
Karácsony regnálása alatt olyan mértékben romlott az életminőség, hogy jóval többen költöznek el vidékre, mint ahányan beköltöznek onnan.
