Helyeselte a magyar exportstruktúra diverzifikálását, az Európán kívülre irányuló export növelését csütörtökön Budapesten a Szabad Piac Alapítvány és a Polgári Platform egyesület által Nyugati nyitás címmel szervezett pódiumbeszélgetés négy közgazdász résztvevője.
Barcza György, Oszkó Péter, Pogátsa Zoltán és Urbán László kedvezőnek tartották, hogy a magyar kormány igyekszik csökkenteni az Európai Unióba irányuló kivitel súlyát, és növelni az Európán kívüli országokkal folytatott kereskedelmet. Megállapították: a „keleti nyitásról”, mint modellről van közöttük vita.
Barcza György, a Napi Gazdaság című lap főszerkesztője kifejtette, a magyar kormány az 1920-as években kidolgozott politikai realizmus fölfogását vallja, amely szavai szerint egy ideológiamentes hozzáállás, nem utópisztikus, mint az ezt követően megjelent marxizmus vagy a liberalizmus. E megközelítés szerint a politikának kell megszabnia a társadalmi együttélés és a gazdaság működésének kereteit, szemben a liberális fölfogással, amely szerint a politika valamiféle rossz dolog, amelyet korlátok közé kell szorítani, és távol kell tartani a gazdaságtól – mondta.
Oszkó Péter üzletember, a Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere ugyanakkor úgy vélte, hogy a kormányzó párt az országon belül megerősítette pozícióját, de elidegenítette magától a hagyományos szövetségeseket, ezért egyfajta kényszer, politikai menekülőút a keleti nyitás hangoztatása. Mint elmondta, Magyarország esetében nincs szó önálló modellről, mert az európai uniós finanszírozás nélkül, önállóan nem működőképes. Véleménye szerint az Orbán-kormány a 2010-14 közötti ciklusban történelmi lehetőséget szalasztott el, mert kétharmados fölhatalmazását felhasználhatta volna arra, hogy súlyos társadalmi konfliktusokkal járó ügyeket rendezzen.
Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense hamisnak nevezte azt a képet, amely szerint a nyugati országokban az állam teljesen magukra hagyva a polgárokat egyáltalán nem avatkozik be a gazdaságba. Még az Egyesült Államokban is számos példa van a fokozott állami szerepvállalásra – mutatott rá.
Urbán László közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi igazgatója, az OTP Bank volt pénzügyi vezérigazgató-helyettese kiemelte: Magyarországon folyamatos az állami túlelosztás, túl sok ember függ az államtól, ráadásul olyan rétegek, amelyek politikailag aktívak. Az állami túlhatalomra építve nem lehet növelni a versenyképességet – szögezte le.
Kína a klímakonferencia után a zöldtechnológia globális vezetőjeként pozicionálja magát, miközben egyre mélyebb függőségi viszonyokat épít ki. Az EU számára ez egyszerre jelent erősödő együttműködési kényszert és növekvő kockázatot.
Karácsony előtt az utolsó autók is legördülnek a gyártósorról.
A pártelnököt a bosszú hajtja, ezért nem zavarja, hogy a balliberális közgazdászok programját akarja pártja megvalósítani.
„A jó szándék, az ilyen kis helyen is elfér” – szögezte le a miniszterelnök.
Történelmi jelentőségű bérnövekedés jöhet.
De a cikk persze azon aggodalmaskodik, hogy emiatt hatalomra kerülhet a „szélsőjobb”.
A portál videójához szólt hozzá a Liverpool középpályása.
„A szüleim támogatása nélkül idegileg tönkrementem volna.”
