Az amerikai étolaj-forgalmazó Bunge cég által két és fél éve készített, a hvg tulajdonába került, harminc oldalas dokumentum szerint csaknem kéttucatnyi, B márkának nevezett, olyan étolajmárka lehet érintett áfacsalási ügyekben, amelyekkel előszeretettel üzleteltek 2011-ben a gyanú szerint áfacsalásban részt vevő cégek. Az étolajmárkák java része Romániából származott, de találunk ukrán és szerb étolajokat is – írja a hírportál.
A dokumentum az étolajpiacon 2008 óta zajló folyamatokat mutatja be. A hvg.hu szerint a birtokukba került egy dokumentum „gyengíteni látszik azt a kormányzati narratívát, hogy igazából nem is nagyon kaptak használható információkat az amerikai féltől, amelyek alapján az adóhivatal az áfacsalók nyomába eredhetett volna”. A Bunge ugyanis a hvg információi szerint 2011-ben informálta a megyei adóhatóságokat, majd miután semmi nem történt, 2012-ben értesítette a NAV központját is.
A Bunge, amely a Vénusz és a Floriol étolajmárka gyártója, tagja volt az áfacsökkentésért lobbizó cégek által 2012-ben létrehozott Fórum az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért-nek is, ami a a tej, a liszt, a cukor és a hús áfamérséklésében látta az áfacsalás elleni egyik leghatékonyabb fellépést, hiszen – mint a hírportál írja – 27 helyett 5 százalékos áfakulcs mellett már nem éri meg csalni.
„A Bunge jelentésében gyártók, importőrök és forgalmazó cégek nevei is olvashatók – olvasható a hvg cikkében. – De ezen túl részletesen bemutatja az anyag például azt, hogy a Bunge által bruttó 423 forintért gyártott Vénusz étolajat egyik magyarországi élelmiszerlánc 419 forintért, vagyis gyártói ár alatt árulta, a másik 449 forintért, vagyis pár százalékkal drágábban a gyártói árnál, miközben legalább három kereskedőcégen is átment az étolaj – nyilván mindenki haszonnal adta tovább. Ez pedig nem lehet másként, mint hogy a Magyarországon gyártott étolajjal áfacsalást követett el valamelyik cég a Bunge után induló láncban.”
A Heti Válasz úgyszintén Bungéról szóló cikke szerint az étolaj előállítási költsége lényegében mindenhol ugyanannyi, azaz 215-230 forint, ami a járulékos költségekkel együtt minimum 320 forintos bolti árat jelent. Az ennél olcsóbb étolajnál felmerül az áfacsalás gyanúja.
A hvg szerint „a Bunge megemlíti az anyagában, hogy rendszeresen szolgáltattak bizonyítékokat az adóhivatalnak a Bunge által gyártott étolajokkal a kereskedők által elkövetett áfaelkerülésről. Leírják, hogy többször jártak az adóhatóságnál is az áfacsalások meggátolása érdekében. Ezek egybecsengenek az amerikai nagykövetség feljegyzésében olvashatókkal, ott is megemlítik, hogy több ízben is az adóhivatal vezetőinél járt az amerikai fél.” Ahhoz képest, hogy a Bunge még 2012-ben megosztotta feltételezéseit és a vonatkozó dokumentációt a NAV-val, azóta is forgalomban vannak a bepanaszolt, áfacsalás-gyanús termékek.
A Heti Válasz ugyanakkor megjegyzi: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszámolója szerint a Bunge bejelentése alapján már lelepleztek egy „12 társaságból álló bűnszervezetet, amely cukrot, kávét, étolajat és más termékeket hozott be Szlovákiából, Csehországból és Ausztriából”, s ami kétmilliárd forintos kárt okozott a költségvetésben, mivel nem mindig fizették meg a forgalmi adót a továbbértékesítések során. A vizsgálatnak 14 gyanúsítottja van, ebből négyen már előzetes letartóztatásban vannak. Minderről azonban korábban nem értesíthették a feljelentőket sem, mivel a nyomozás során tilos információkat megosztani.
A Heti Válasz arról is ír, hogy a Bunge egyike az ABCD-csoportként emlegetett agrárpiaci óriáscégeknek (Archer Daniels Midlam, Bunge, Cargill és Dreyfus), amelyek „behálózzák a világot”. A Bungénak 80 százalékos a részesedése a magyar étolajpiacon. A vállalatot több országban, például Indiában és Argentínában adóelkerüléssel vádolják; ugyanakkor „idehaza viszont elszenvedője az áfacsalásoknak a Bunge”.