A hvg szerint „a Bunge megemlíti az anyagában, hogy rendszeresen szolgáltattak bizonyítékokat az adóhivatalnak a Bunge által gyártott étolajokkal a kereskedők által elkövetett áfaelkerülésről. Leírják, hogy többször jártak az adóhatóságnál is az áfacsalások meggátolása érdekében. Ezek egybecsengenek az amerikai nagykövetség feljegyzésében olvashatókkal, ott is megemlítik, hogy több ízben is az adóhivatal vezetőinél járt az amerikai fél.” Ahhoz képest, hogy a Bunge még 2012-ben megosztotta feltételezéseit és a vonatkozó dokumentációt a NAV-val, azóta is forgalomban vannak a bepanaszolt, áfacsalás-gyanús termékek.
A Heti Válasz ugyanakkor megjegyzi: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszámolója szerint a Bunge bejelentése alapján már lelepleztek egy „12 társaságból álló bűnszervezetet, amely cukrot, kávét, étolajat és más termékeket hozott be Szlovákiából, Csehországból és Ausztriából”, s ami kétmilliárd forintos kárt okozott a költségvetésben, mivel nem mindig fizették meg a forgalmi adót a továbbértékesítések során. A vizsgálatnak 14 gyanúsítottja van, ebből négyen már előzetes letartóztatásban vannak. Minderről azonban korábban nem értesíthették a feljelentőket sem, mivel a nyomozás során tilos információkat megosztani.
A Heti Válasz arról is ír, hogy a Bunge egyike az ABCD-csoportként emlegetett agrárpiaci óriáscégeknek (Archer Daniels Midlam, Bunge, Cargill és Dreyfus), amelyek „behálózzák a világot”. A Bungénak 80 százalékos a részesedése a magyar étolajpiacon. A vállalatot több országban, például Indiában és Argentínában adóelkerüléssel vádolják; ugyanakkor „idehaza viszont elszenvedője az áfacsalásoknak a Bunge”.