Matúz Gábort, a Magyar Televízió korábbi szerkesztőjét azért rúgták ki még 2004-ben, mert könyvében nyilvánosságra hozott egy belső levelezést, hogy bizonyítsa: cenzúrázták a műsorát. A magyar bíróságok szerint a kirúgás nem volt jogellenes, a strasbourgi bíróság ítélete szerint viszont igen: a sajtószabadság mint közérdek ugyanis felülírja a titoktartási kötelezettséget.
Siklósi Beatrix és Matúz Gábor közös műsora, az Éjjeli menedék 2003 október végén szűnt meg a köztévében, miután a műsorban teret adtak a MIÉP meghívására Magyarországra látogató, radikálisan szélsőjobboldali nézeteiről ismert angol történész, David Irving nézeteinek az 1956-os magyar forradalomról. Ezt követően Matúz az Antifasiszta és a hungarista – Titkok a Magyar Televízióból című könyvében a közszolgálati televízió engedélye nélkül közölt belső levelezéseket, hogy bizonyítsa: cenzúrázták a munkáját, mert bizonyos interjúrészleteket nem engedtek adásba. Ezért viszont kirúgták, mondván: megszegte a szerződésébe foglalt titoktartási klauzulát.
Matúz azzal érvelt, hogy nem volt más lehetősége, mivel a cenzúrázási gyakorlatot nem tudta megváltoztatni, ezért hozta nyilvánosságra a levelezést. A felmondást bíróságon támadta meg, de a perben köztévének adtak igazat. A Legfelsőbb Bíróság 2010-esw ítéletében ráadásul kifejezetten visszautasította annak vizsgálatát, hogy az újságíró véleménynyilvánítási szabadsága felülírhatta-e a munkaszerződésbe foglalt titoktartási kötelezettséget.
Ezt követően fordult a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz az újságíró. A bíróság keddi ítéletében megállapította: a sajtószabadság és az újságírói függetlenség mint közérdek felülírja a munkaszerződésben kikötött titoktartási kötelezettséget. Az ítélet megjegyzi: a perben nem érintett harmadik személyek – akiknek levelei szintén szerepeltek a könyvben – ez ellen nem emeltek kifogást, és a tévé sem próbálta bizonyítani, hogy ne lennének eredetiek a levelek.
A strasbourgi bíróság mindez alapján úgy ítélte meg, hogy Matúz kirúgása, és az, hogy ezt a magyar bíróságok jogszerűnek találták, a sajtószabadságot olyan mértékben korlátozták, ami nem megengedhető egy demokratikus társadalomban.
A magyar államnak ötezer euró kártérítést kell megfizetnie Matúz Gábor részére – foglalja össze az ítéletet az Ars Boni.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Komoly biztonsági aggályokat találtak szakértők az Európai Bizottság életkor-ellenőrző alkalmazásában.
A históriások szerint szerint egyetlen célja volt: „később tanulmányozni akarta”.
Megdöbbentő számok bizonyítják: miközben a miniszterelnököt gúzsba kötik, a Tisza Párt elnöke lehetetlen, harmincszoros interakciós hátszelet élvez a techóriás részéről. Mutatjuk a digitális kettős mérce leleplező bizonyítékait!
A Nemzeti Választási Bizottság Lukács Csabát a további jogsértéstől eltiltotta, és arra kötelezte, hogy a birtokában lévő szavazási levélcsomagokat juttassa el a Nemzeti Választási Irodába.
Az amerikai alelnök szinte ugyanazt gondolja a legfontosabb kérdésekről, mint Orbán Viktor.
A leköszönő miniszterelnök politikai igazgatója leszögezte, a Fidesz nem tűnik el, továbbra is a képviseli azokat, akik a nemzeti, konzervatív jobboldalt választják.
