Kitiltási ügy: Szijjártó nélkül ült össze a parlament külügyi bizottsága

A beutazási tilalom ügye rányomta a bélyegét a magyar-amerikai kapcsolatokra, ettől elvonatkoztatva azonban azok kitűnően működnek, hiszen két baráti nép szoros, szövetségesi együttműködéséről van szó – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára az Országgyűlés külügyi bizottságának hétfői ülésén.

Magyar Levente kiemelte: több biztonságpolitikai siker is összeköti a két országot, és nem lehet panasz a kapcsolatok működésére a gazdasági együttműködést illetően sem. Márpedig ezeket a tényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni egy ilyen ügynél sem - vélekedett.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: ha az amerikai hatóságok rendelkeznek az általuk feltételezett gyanúsítottak nevével és bizonyítékokkal, bűnügyi jogsegély keretében adhatják át azokat a magyar hatóságoknak. Az igazságügyi miniszter azonban csak akkor teljesít ilyen jogsegélykérelmet, ha már a bíróság keresi meg a tárcát, a nyomozási szakaszban pedig a legfőbb ügyész tud ezzel élni az Egyesült Államok felé – magyarázta. Hozzátette: tudomása szerint ez még nem történt meg az ügyben. Kifejtette: a beutazási tilalomnak egy amerikai elnöki rendelet a jogalapja, ennek értelmében az elnök felfüggesztheti a beutazási jogát annak, akinek a beutazása hátrányos lehet az Egyesült Államoknak. A rendelet felhatalmazást ad az amerikai külügyminiszternek az érintett személyek meghatározására – fűzte hozzá. Megjegyezte: a tilalom határidő nélküli.

Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke azt mondta: biztosnak tűnik, hogy van egy korrupciógyanúval érintett kör, amelynek tagjait kitiltották az Egyesült Államokból, és Washingtonnak jogában áll ilyen lépést tenni. Ugyanakkor érthetetlen, hogy az Egyesült Államok miért nem vette igénybe a bűnügyi együttműködés csatornáit, ha ilyen gyanú fogalmazódott meg, hiszen szövetségesi viszonyban áll a két ország, ezért ezeket igénybe kellett volna venniük, hogy esetleg elkerülhető legyen egy ilyen döntés – vélekedett. Hozzátette: ez nem tekinthető normális eljárásnak.

Németh Zsolt szerint egyértelmű, hogy Magyarország nyitott az együttműködésre, de ehhez az kell, hogy az Egyesült Államok a jogsegély keretében segítse, hogy megfelelő információkkal rendelkezzen Magyarország. A bizottsági elnök arra is kitért, hogy meglátása szerint André Goodfriend „meglehetősen sajátos diplomáciai szerepet” vállalt, politikai szerepvállalása volt tapasztalható az elmúlt napokban. „Fölöttébb problémás”, hogy már másfél éve nincs amerikai nagykövet Budapesten, mert így a megfelelő szintű politikai egyeztetés keretei nincsenek megteremtve – mondta.

Gyöngyösi Márton, a bizottság jobbikos alelnöke arról beszélt: nehezen hihető, hogy 25 évvel a rendszerváltás után az Egyesült Államok „hirtelen felfedezi”, Magyarországon létezik korrupció, és éppen most kerül elő ez az ügy, amikor Magyarország irányába folyamatos nyomásgyakorlás tapasztalható.

Az ülésen részt vevő, de a biztosságban nem tag Szelényi Zsuzsanna független képviselő azt mondta: valószínűtlen, hogy nem léphet semmit a kormány az ügyben.

Magyar Levente kijelentette: a helyzet elhúzódása rossz Magyarországnak és az Egyesült Államoknak is, így nem életszerű azt feltételezni, hogy a kormány nem tesz meg mindent azért, hogy mielőbb tisztázódjon a helyzet. Addig  azonban korlátozott a mozgástere, amíg nem kap információt arról, hogy mi ellen kellene fellépnie – mutatott rá. Szelényi Zsuzsanna kérdésére Magyar Levente közölte: nem tud arról, hogy az ügyben bárki érintett lenne a KKM-ben.

Az ülésen Szijjártó Péter külügyminiszter nem vett részt, ugyanis épp Kínában tart előadást az Európai Unió előtt álló kihívásokról – írja az Index. A Külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó ezen kívül a Bank of China elnökével, valamint a kereskedelmi miniszterrel és a külügyminiszterrel is tárgyalni fog.

Szijjártó távolléte miatt nem jelentek meg az ülést kezdeményező szocialista képviselők sem.