A kutató arról is beszélt, hogy a szervezeti hálózatkutatással foglalkozó Maven7 –akiknek tudományos tanácsadóként segíti munkáját – egyik nagyvállalati ügyfele azzal fordult a céghez, hogy a vezetés döntései nem jutnak el a munkavállalókhoz, sőt, néha azoknak épp az ellenkezője jut el hozzájuk. Online kérdőívek segítségével elkészítették a vállalat hálózatképét, ahol látszott, hogy kik a kis és a nagy csomópontok az információáramlásban. Mint kiderült, ennek nem sok köze van a vállalat hierarchiájához, a legnagyobb információs csomópont egy munkavédelmi előadó volt, akinek semmiféle kapcsolata nem volt a felső vezetéssel. Amikor felmerült a kérdés, hogy mit tegyen vele a cégvezetés, rúgja ki vagy léptesse elő, ők azt javasolták, hogy egyszerűen csak mondják el neki, mi minden történik a vállalatnál.
Kitért arra is, hogy sok olyan esemény is jó eséllyel előrejelezhető, amiről nem is gondolná az ember. Példaként hozta fel, hogy most nagyon riasztó az ebola exponenciális növekedése, mert nem látni, hol a vége ennek a növekedésnek. Meg vagyunk ijedve, pedig emberről emberre terjed, így viszonylag jól előrejelezhető, mennyire fog elterjedni. Mint mondta, 2009 óta pontosan lehet jósolni, hogy egy-egy városban hányan betegszenek majd meg egy járványban. Akkor Alessandro Vespignani kutatócsoportja előre megmondta, hogy novemberben lesz a H1N1 a csúcson (nem januárban-februárban, mint más influenzák), és nem sok értelme lesz a november végére elkészülő vakcinának – igazuk lett.