A zárszámadásról tárgyal az Országgyűlés

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a 2013-as büdzsé zárszámadásáról szóló javaslat országgyűlési vitáját megnyitó keddi expozéjában azt mondta: a nemzetközi szervezetek és a befektetők is elismerik a kormány gazdaságpolitikájának és fegyelmezett költségvetési gazdálkodásának eredményeit, ezt mutatja a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése is. A kabinet tavaly folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett strukturális reformjait, amelyek fő célja a magas államadósság csökkentése, a versenyképesség javítása, a munkaerő-piaci aktivitás fokozása és az ország növekedési potenciáljának emelése volt – fejtette ki az államtitkár.

Tállai rámutatott, hogy Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere és exportpiaca, Németország tavaly alacsony gazdasági bővülést ért el a gyenge külkereskedelmi egyenleg és az elmaradó beruházások miatt. Ennek tükrében kimondottan pozitív eredménynek nevezte, hogy a magyar külkereskedelem dinamikusan növekedett, az exportteljesítmény jelentősen emelkedett, amihez nagyban hozzájárult a járműgyártási termelés felfutása. Tájékoztatása szerint Magyarország bruttó hazai összterméke 2013-ban 1,5 százalékkal bővült. A növekedési fordulatban szerepet játszott egyebek mellett a beruházások felfutása, a mezőgazdaság teljesítménye és a külső konjunktúra élénkülése – sorolta.

A politikus a gazdasági növekedés hosszú távú fenntarthatósága bizonyítékának tartja, hogy a fizetési mérleg masszív többletet mutat, és a költségvetési hiány is 3 százalék alatt maradt. Hozzátette, hogy tavaly már a belső kereslet is pozitívan járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez, majd jelezte, hogy a beruházások – 5,2 százalékkal - és a lakossági fogyasztás – 0,2 százalékkal – egyaránt nőtt. Megjegyezte, hogy a fogyasztás élénkülésében szerepet játszottak a rezsicsökkentések, valamint az is, hogy a foglalkoztatottság rekordszintű bővülésén keresztül emelkedtek a reáljövedelmek, és javult a fogyasztói bizalom. A beruházások számottevő bővülése pedig azért is kedvező – magyarázta –, mert a felépülő termelő és szolgáltató kapacitások nemcsak rövid, hanem hosszú távon is elősegítik a gazdasági növekedést. Az államtitkár elmondta: tavaly a mezőgazdaság, a feldolgozó- és az építőipar is bővült, a munkaerőpiacon pedig folytatódott a foglalkoztatottak számának 2010 nyarán megindult növekedése.

A bérekről szólva Tállai András kiemelte, a bruttó átlagkereset a nemzetgazdaság egészében 3,4 százalékkal növekedett, majd emlékeztetett, hogy 2013-ban a félszuperbruttó kivezetésével érvényesült először tisztán az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer, ami a nettó bértömeg emelkedését okozta. Ezt figyelembe véve nemzetgazdasági szinten a nettó keresetek 4,9, míg a reálbérek 3,2 százalékkal emelkedtek – közölte.

Az államháztartásról elmondta: a 2013. évi pénzforgalmi hiány 819,9 milliárd forint lett, ami a GDP 2,7 százaléka. Ezen belül a központi alrendszer hiánya az 1125,2 milliárd forintos előirányzathoz képest kedvezőbben, 932,8 milliárd forintra teljesült. A helyi önkormányzati alrendszer egyenlege a tavalyi költségvetési törvényben szereplő 15 milliárd forintos deficit helyett jelentős, 112,9 milliárd forintos többlettel zárt. A kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti hiánya a GDP 2,4 százaléka lett – ismertette az adatokat.

A központi költségvetési szervek és a fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programok, feladatok, támogatások 2013. évi kiadása 6707,2 milliárd forintra teljesült, ami 1640 milliárd forinttal, mintegy 32,4 százalékkal több a 2012-es teljesítésnél – fejtette ki, megjegyezve, hogy a növekedés jelentős részét az önkormányzatoktól átvett intézmények kiadásai okozták. Ugyanakkor az év végi aktuális kiadási előirányzathoz viszonyított kifizetés 88,7 százalék volt – közölte.

A nemzetgazdasági tárca államtitkára arról is beszélt, hogy az előző évben a kifizetett uniós források a GDP több mint 5 százalékát tették ki, és kijelenthető,  „az uniós költségvetésből érkező források jóval meghaladják a hozzájárulásunk összegét”. Végül a társadalombiztosítás két pénzügyi alapjával kapcsolatban Tállai András elmondta: a Nyugdíjbiztosítási Alap a tavalyi évet 1,3 milliárd forint többletbevétellel zárta, az Egészségbiztosítási Alap hiánya pedig mindössze félmilliárd forint volt.

Az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos András azt mondta: a főbb makrogazdasági mutatók a fenntartható költségvetést és a fejlődést szolgálják. Hozzátette: stabilizálódott az önkormányzatok gazdálkodása, a helyhatóságok kedvezőbb költségvetési egyenlege pedig hosszabb távon is fenntartható. Az európai uniós támogatások 45 százalékkal növekedtek az előző évihez képest, felhasználásuk többsége azonban az év második felére húzódott – tette hozzá.