Jogos igény a magyar helységnévtábla Kolozsváron

2014. szeptember 11. 12:19

A Kolozsvári Törvényszék elsőfokú ítélete már júliusban helyt adott egy Hollandiában bejegyzett magyar alapítvány keresetének, és arra kötelezte a városvezetést, hogy magyarul is tüntessék fel a város nevét a helységnévtáblákon. Az indokolást csak most tették közzé, eszerint húsz százalékos népességarány alatt sem tilos a kisebbség nyelvén kitenni a feliratokat, sőt nemzetközi egyezmények alapján ez jogos igény.

2014. szeptember 11. 12:19

A Kolozsvári Törvényszék már júliusban meghozta azt az ítéletét, melyben a Hollandiában bejegyzett Európai Magyar Emberjogi Alapítvány Közép-Európa keresete alapján arra kötelezte a városvezetést, hogy magyarul is írják ki a város nevét a helységnévtáblákon. A döntés azért fontos, mert a román törvények csak húsz százalékos népességarány fölött írják elő, hogy a kisebbségek nyelvén is kiírják a települések nevét, Kolozsváron viszont a magyarok aránya csak mintegy 15,7 százalék.

Az ítélet indokolását csak most tették közzé. Eszerint a húsz százalékos küszöb alatt sem tilos a helységneveket kisebbségi nyelven, adott esetben magyarul kiírni. A bíróság rámutat: azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya kevesebb, mint húsz százalék, a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik eldönteni, hogy kiteszik-e többnyelvű helységnévtáblát vagy sem.

Az indokolás arra is kitér, hogy a kolozsvári önkormányzat egy 2002-es határozatában már célszerűnek ítélte meg a magyar és német nyelvű feliratozást, ezt azonban végül is nem alkalmazták. Az ítélet rámutat: a kolozsvári magyarokat földrajzi alapon éri diszkrimináció, hiszen más településeken – például Nagyszebenben vagy Nagyenyeden – kiteszik a többnyelvű táblát úgy is, hogy nem éri el a húsz százalékot a magyarok aránya.

A strasbourgi kisebbségi keretegyezmény alapján a bíróság jogosnak ítélte a felperes alapítvány igényét a többnyelvű helységnévtáblákra, ezért arra kötelezte a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalt, hogy Kolozsvár fő kijárataihoz helyezzen ki román és magyar nyelvű helységnévtáblát.

A polgármesteri hivatal szóvivője a Transindex érdeklődésére azt közölte: ugyan még nem kapták kézhez az indokolást, de a törvények szerint a hivatalnak kötelező minden jogorvoslati lehetőséget kihasználnia és megtámadnia az elmarasztaló határozatot.

A felperes jogtanácsosa, Szőcs Izabella rámutatott: a hivatal érve azért nem áll meg, mert a felperes alapítvány a per során jelezte, hogy saját költségén megcsináltatja és kihelyezi a táblákat.

Összesen 15 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Ellensúly
2014. szeptember 11. 17:17
Lassan száz éve van jogos igény, csak épp a másik oldalon ugyanennyi ideje tombol a nemzetiszocialista politika. (A magyar politika pedig kussol – sajnos folyamatosan.)
Apáczai
2014. szeptember 11. 12:43
Nagyon remélem, hogy amint magyar biztosa lesz az ífjúság- és nevelésügynek az EU-ban, sokkal nagyobb biztonságban élhetnek a magyar fiatalok és gyermekek a Kárpát-medencében. Soha jobbkor nem jöhetett volna ez a lehetőség.
Legális, jövedéki term. marihuánát!
2014. szeptember 11. 12:34
A Csörgő - Nagykapos - Matyócvajkóc - Palló - Nagydobrony - Munkács - Nagyszőlős - Királyháza - Visk - Szatmárnémeti - Nagyvárad - Nagyszalonta - Kisjenő vonal mentén vissza kell venni a keleti magyarlakta területeket.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!