Alkotmánybíróság: Lehet fotózni a rendőröket

Az Alkotmánybíróság kedden aláírt határozatában megállapította, hogy a rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis közérdeklődésre számot tartó eseményről a nyilvánosság tájékoztatását szolgálja.

A testülethez az Indexet képviselő Bodolai László ügyvéd fordult alkotmányjogi panasszal a Fővárosi Ítélőtábla döntése ellen, amely jogsértőnek minősítette, hogy egy demonstráción a rendezvényt biztosító rendőrök arcát nem takarta ki a portál a fotókon.

Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét megsemmisítette, mert ellentétes az Alaptörvényben garantált sajtószabadságot. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a polgári jognak azokat a szabályait, amelyek kivételt jelentenek a képmás engedélyhez kötött nyilvánosságra hozatala alól, minden esetben úgy kell értelmezni, hogy az összhangban álljon a sajtószabadság gyakorlásával. A nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy egy rendőri intézkedésről készült képfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis a közvélemény tájékoztatását szolgálja.

Rendőri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül, ezért az arról készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosság felé, kivéve, ha ez a rendőr emberi méltóságának sérelmét jelenti – áll az Alkotmánybíróság közleményében.