Az Index alkotmányjogi panasza alapján hozott keddi határozatában az Alkotmánybíróság kimondta: a rendőrökről intézkedés közben készített fotók nyilvánosságra hozásához nem szükséges előzetes hozzájárulás.
Az Alkotmánybíróság kedden aláírt határozatában megállapította, hogy a rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis közérdeklődésre számot tartó eseményről a nyilvánosság tájékoztatását szolgálja.
A testülethez az Indexet képviselő Bodolai László ügyvéd fordult alkotmányjogi panasszal a Fővárosi Ítélőtábla döntése ellen, amely jogsértőnek minősítette, hogy egy demonstráción a rendezvényt biztosító rendőrök arcát nem takarta ki a portál a fotókon.
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét megsemmisítette, mert ellentétes az Alaptörvényben garantált sajtószabadságot. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a polgári jognak azokat a szabályait, amelyek kivételt jelentenek a képmás engedélyhez kötött nyilvánosságra hozatala alól, minden esetben úgy kell értelmezni, hogy az összhangban álljon a sajtószabadság gyakorlásával. A nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy egy rendőri intézkedésről készült képfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis a közvélemény tájékoztatását szolgálja.
Rendőri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül, ezért az arról készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosság felé, kivéve, ha ez a rendőr emberi méltóságának sérelmét jelenti – áll az Alkotmánybíróság közleményében.
A Bundestag történelmi lépést tett, hogy megakadályozza a szélsőséges politikai erők befolyását: új törvény garantálja az Alkotmánybíróság függetlenségét és működésének zavartalanságát.
Politikai szempontból a legnagyobb kérdés mégis az lesz: követői meddig tűrik egy narcisztikus pártvezér influenszerkedését érdemi közéleti tevékenység helyett? Meddig éri be a kormánnyal elégedetlenek köre az O1G újracsomagolásával? Unatkozni nem fogunk.
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
„Lépésről lépésre, tégláról téglára, per aspera ad astra, lárifári” – írta a publicista.
Kész szerencse, hogy magyarországi választáson egyik jelölt sem részesült előnyben egy közösségi médiafelületen.
Szakértő: A román Alkotmánybíróság döntése még azokat is képes elképeszteni, akik már sok mindent láttak.
A Liverpool edzője szerint kiemelkedő a magyar játékos.
