A közfoglalkoztatottak két régióban, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon, valamint a két leghátrányosabb munkaerő-piaci helyzetű megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében felülreprezentáltak. A programban résztvevők között valamivel több férfi van, mint nő, többségük alacsony iskolai végzettségű. A válaszadók fele legfeljebb általános iskolát végzett – bár egy részük tanfolyamon kiegészítette tanulmányait –, a diplomások aránya pedig csupán 2,6 százalék. A résztvevők kétötöde 2010 után veszítette el rendszeres munkáját, és ugyanennyien vannak azok is, akik 2007 és 2010 között váltak munkanélkülivé.
A közfoglalkoztatási bérrel a válaszadók több mint fele elégedetlen, és úgy véli, kevésbé felel meg tudásának, képességeinek. A közfoglalkoztatottak többsége a fizetési rendszert is igazságtalannak tartja – az elégedetlenség mértéke a megkérdezett iskolai végzettségével párhuzamosan nőtt. Ugyanakkor a válaszadók nagy többsége szerint a közfoglalkoztatási programok könnyebbé teszik a megélhetést maguk és családjuk számára.
A közfoglalkoztatottak több mint kétötöde részt vett valamilyen képzésben a közfoglalkoztatás keretein belül az adatfelvétel időszakában. Az elemzés tanúsága szerint a képzések elsősorban az alacsonyabb végzettségűeket célozzák meg. A képzéseket a résztvevők kétharmada hasznosnak értékelte, de csupán felük vélte úgy, hogy azok hozzásegítik a munkába álláshoz.
A helyettes államtitkárság levelében megküldte a tárca gondozásában megjelent Közfoglalkoztatás Magyarországon – A közfoglalkoztatás jó gyakorlatai című kiadványt is, amely az elmúlt évben a közfoglalkoztatás keretein belül tapasztalt példamutató, helyi sajátosságokra építő, értékteremtő tevékenységeket mutatja be.