A közmunka tetszik a résztvevőknek, de a fizetést keveslik

A Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkársága által az MTI-hez eljuttatott kutatás célja a közfoglalkoztatásban részt vevők közfoglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos elégedettségének anonim mérése, valamint igényeik és javaslataik összegyűjtése volt - írta a tárca.

A kutatás – melynek kiértékelésében a Századvég Alapítvány segített a Belügyminisztériumnak – során nem végeztek mintavételt, az volt a cél, hogy lehetőleg az összes közfoglalkoztatottat elérjék. Így több mint 178 ezer kérdőívet dolgoztak fel. Az adatfelvétel márciusban és áprilisban zajlott.

Az összefoglaló kiemeli: a válaszadók több mint kétharmada összességében pozitívan ítélte meg a közfoglalkoztatást, és mintegy négyötödük más munkanélküliek számára is ajánlaná. Hozzátették: a megkérdezettek több mint 90 százaléka szerint jobban megéri közfoglalkoztatottként magasabb bérért dolgozni, mint az alacsonyabb összegű szociális ellátással otthon maradni.

A lekérdezés időpontjában tartó téli közfoglalkoztatási programokat a válaszadók négyötöde hasznosnak vélte. Ugyancsak négyötödük tartotta hasznosnak ezeket települése és csaknem háromnegyedük az ország számára. A résztvevők szintén körülbelül háromnegyede vélte úgy, hogy a közfoglalkoztatási programok a település közbiztonságához is hozzájárulnak.

 A felmérésből kiderül, hogy a közfoglalkoztatásban szerzett ismereteket a válaszadók mintegy négyötöde a hétköznapokban is tudja hasznosítani, kétharmaduk pedig úgy válaszolt: új ismereteket sajátított el a programok során.

A közfoglalkoztatottak két régióban, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon, valamint a két leghátrányosabb munkaerő-piaci helyzetű megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében felülreprezentáltak. A programban résztvevők között valamivel több férfi van, mint nő, többségük alacsony iskolai végzettségű. A válaszadók fele legfeljebb általános iskolát végzett – bár egy részük tanfolyamon kiegészítette tanulmányait –, a diplomások aránya pedig csupán 2,6 százalék. A résztvevők kétötöde 2010 után veszítette el rendszeres munkáját, és ugyanennyien vannak azok is, akik 2007 és 2010 között váltak munkanélkülivé. 

A közfoglalkoztatási bérrel a válaszadók több mint fele elégedetlen, és úgy véli, kevésbé felel meg tudásának, képességeinek. A közfoglalkoztatottak többsége a fizetési rendszert is igazságtalannak tartja – az elégedetlenség mértéke a megkérdezett iskolai végzettségével párhuzamosan nőtt. Ugyanakkor a válaszadók nagy többsége szerint a közfoglalkoztatási programok könnyebbé teszik a megélhetést maguk és családjuk számára.

A közfoglalkoztatottak több mint kétötöde részt vett valamilyen képzésben a közfoglalkoztatás keretein belül az adatfelvétel időszakában. Az elemzés tanúsága szerint a képzések elsősorban az alacsonyabb végzettségűeket célozzák meg. A képzéseket a résztvevők kétharmada hasznosnak értékelte, de csupán felük vélte úgy, hogy azok hozzásegítik a munkába álláshoz.

A helyettes államtitkárság levelében megküldte a tárca gondozásában megjelent Közfoglalkoztatás Magyarországon – A közfoglalkoztatás jó gyakorlatai című kiadványt is, amely az elmúlt évben a közfoglalkoztatás keretein belül tapasztalt példamutató, helyi sajátosságokra építő, értékteremtő tevékenységeket mutatja be.