Kövér László házelnök szerint az újraállított országzászlók irányt mutatnak, és azt üzenik: összetartozunk. Az Országgyűlés elnöke vasárnap a kispesti országzászló-emlékmű avatásán mondott ünnepi beszédében úgy fogalmazott: a magyarok újraállított országzászlói nem a múlt kerekét akarják visszaforgatni, hanem irányt mutatnak, nyomvonalat szabnak a jövőre.
Kövér László szerint az országzászlók azt üzenik, a nyelv- és sorsközösségben élő nemzet és annak érdekei képezik az állam fundamentumát, hogy nincs európai öntudat nemzeti öntudat nélkül, és nincs európai teljesítmény nemzeti teljesítmény nélkül. „Azt üzenik, hogy összetartozunk, és a manapság liberálisnak nevezett téveszmékkel szemben ez az összetartozás az igazi záloga az egyén valódi szabadságának és méltóságának” - fogalmazott a házelnök. Hangsúlyozta azt is: a zászló a múlthoz való hűséget és a jövőbe vetett reménységet jelenti, közösséget hirdet és teremt.
Emlékeztetett egyúttal, hogy a most helyreállított kispesti országzászlót 80 évvel ezelőtt Magyarország 99. országzászlójaként avatták fel, és egyike volt annak a több mint 700-nak, amelyek azt hirdették: az I. világháborút lezáró békeszerződésekben „halálra, rabságra és felejtésre ítélt” magyarság élni akar, szabadságot akar és emlékezni akar.
Kövér László arról is beszélt, a magyarok 2010-ben, majd az idén újra elutasították 1989-1990 alkuajánlatát, amely „eleinte elegánsnak és barátinak tűnt”, de végül kiderült, a célja az volt, hogy a magyarok mondjanak le államukról. Ez az alkuajánlat azonban ma is áll – folytatta –, sőt „próbálják azt ránk erőszakolni”, de nem szabad engedni, mert „mi valóban szabadok akarunk lenni”. Az országzászlók is azt hirdetik, „készen állunk újabb küzdelmekre” csak a magyarok érdekeit szolgálva – zárta szavait az Országgyűlés elnöke.
A Határ út, az Ady Endre út és a Pannónia út hármas kereszteződésében felállított emlékműnél Jókai Anna Kossuth-díjas író, Kispest díszpolgára személyes hangvételű köszöntőjében arról beszélt, hogy „aki saját pátriáját szereti, abban megvan az az érzület, hogy azt a nagyobb hazát is szereti, amelybe ez a közösség belehelyeződött”.