A Külgazdasági és Külügyminisztérium idei külképviselet-vezetői értekezletén arról is beszélt a miniszterelnök, hogy a bevándorlók általában olyan munkákat kapnak, melyeket az „őslakosok” nem akarnak elvégezni. Mindez nagy vonalakban igaz is lehet, ha Nyugat-Európa felé tekintünk. Magyarországra azonban többnyire nem sittet hordani, WC-t tisztítani vagy paradicsomot szedni jönnek a bevándorlók.
„A mindenkori foglalkoztatáspolitika pártállásra való tekintet nélkül azt képviselte, hogy a magyar munkaerőpiacot védeni kell a külföldi munkaerőtől” – mondta kérdésünkre Kováts András, a Menedék Egyesület vezetője. „Ezzel az a baj, hogy nem igazolható Magyarországon az adatok szintjén. Valóban elő tud fordulni, hogy a migráció komoly versenyhelyzetet teremt, vagy akár a munkaerő-piac alsó szegmensében kiszorító hatása is van. Ez Magyarországon nem jellemző. A munkaerőpiaci és migrációs vizsgálatokból ez még soha nem köszönt vissza, csak az ellenkezője: a migráns munkaerő nem magyar munkaerő elől vette el a helyet, hanem nagyon komoly helyettesítő szerepe van” – mondta a migrációval foglalkozó szakértő.
A fent már idézett mellett Hárs Ágnes másik kutatása (Hárs Ágnes: Harmadik országbéli migránsok munkaerőpiaci helyzete, itt megtalálható) is idevág1. Az adatok szerint amíg a magyarok 49 százaléka volt aktív dolgozó a 2007-2012 között, addig a harmadik országból származó külföldi állampolgároknál ez az arány 56,4. A külföldi migránsok körében magas a tanulók aránya is (11,1%) magasabb mint a magyar népesség körében (10,8%). Kifejezetten magas a migránsok között azoknak a száma akik inaktívak, viszont keresnek munkát, csak nem találnak. A foglalkoztatás formája szerint vizsgálva azt látjuk, hogy harmadik országból származó dolgozók 63,3 százaléka alkalmazott vállalatnál és 29,9 százaléka önfoglalkoztató, vállalkozó. (A magyar foglalkoztatottak majdnem 85 százaléka alkalmazott vállalatnál és 10,6 százaléka önfoglalkoztató, vállalkozó.) A legérdekesebb adat pedig az iskolázottság: a harmadik országból származók 34,7 százalékának van felsőfokú végzettsége, míg ugyanez az arány az EU-állampolgárok között 19,4 százalék, a magyar népesség körében pedig 16,1 százalék.
Európai kérdés, magyar válasz
A fentiekből tisztán látszik, hogy a migráció Orbán Viktor által ajánlott, elsősorban munkaerőpiaci, másodsorban társadalmi olvasata egyelőre csak Nyugat-Európában okoz problémát. Magyarországon a bevándorlók többnyire nem az „őslakosok” által degradálónak tekintett munkákat végzik el, képzettségüket tekintve pedig általában jobban képzettek, mint a magyar átlag. Szakpolitikai szinten a magyar állam, a magyar kormány kifejezetten támogatja a migrációt.