A tusnádfürdői beszéd Orbán Viktor „politikai nézetei alakulásának logikus folytatása” – állítja Eva Irmanová, a magyar múlttal és politikával foglalkozó cseh történész a Lidové Noviny című prágai konzervatív napilap hétfői kiadásában „Orbán ingerel, de a fasizmus felé nem tart” címmel megjelent interjúban. Leszögezi: Orbán liberális demokrataként alapította meg a Fideszt 1988-ban, de 1998-tól már konzervatív politikusnak lehet nevezni. „Általában elmondható, hogy bár Orbán Viktor politikájában fellelhetők bizonyos autoriter vonások, Orbánisztánról vagy fasiszta rendszerről (Magyarországon) semmiképpen sem lehet beszélni” – válaszolta Irmanová arra a kérdésre, demokráciaellenes-e Orbán.
A történész felhívja a figyelmet arra, hogy „Orbán illiberális, nem pedig antiliberális államról” beszél, ami inkább azt jelzi, hogy a magyar politika más irányba akar elmozdulni, mint eddig. Irmanová szerint Orbán látja, hogy a nyugati liberális demokrácia nem képes tartani a lépést olyan országokkal, mint Kína, Oroszország vagy Törökország, de úgy véli, hogy a magyar kormányfő nem az ő útjukon kíván továbbhaladni. „Kialakítja az új magyar nemzetállam saját politikáját” – jegyzi meg. „Meggyőződésem, hogy Orbán politikája nem irányul a történelem felülvizsgálatára, mert a két háború közötti revizionista politika csak újabb katasztrófához vezetett. Bírálható (Orbán) azonban azért, hogy túl nagy hangsúlyt fektet a nemzeti elvekre” – jelentette ki Irmanová. Úgy látja: Orbán külföldi képét leginkább „az antiszemitizmus elemei rontják, amelyeket sajnos soha egyértelműen nem ítélt el”. Orbán és az EU viszonyának megítélése Irmanová szerint szemlélet kérdése: liberális szemszögből nézve Orbán politikája hibás, konzervatív szemszögből nézve pedig elmondható, hogy a Nyugat és az EU valóban válságban vannak, Orbán új nemzeti politikája helyes, és mások is követni fogják.