Lynch álomvilága jórészt egybeesett a rendszerváltás körüli idők furcsa eufóriájával, a kamaszkorommal, a nagy tájélményekkel és a kíméletlenül közelítő felnőttkorhoz kapcsolódó balsejtelmekkel. Győrffy Ákos írása.
„Ültem a vizsgálati fogságban a kommunizmus idején, és nem lenne semmi probléma, ha most az újabb komcsik idején is kellene egy kicsit ülni” – üzente meg a rá vadászó politikai ellenfeleinek.
"A Páneurópai Piknikre emlékeztek Sopronpusztán"
Azóta egyre többen piknikeznek. Néhányszázezren elmentek külföldre piknikezni, továbbiak pedig állami közmunkaprogramként piknikeznek.
Németh Miklóst meghívták-e?
Gekkóéknak ünnepelni a pikniket egyszerűen abszurd, amikor szemlátomást életcéljuk egy új vasfüggöny fölhúzása, legalábbis szellemiekben.
Van pofájuk a geciknek ott pózolni, hogy nem szakad rájuk az ég...
A vasfüggöny (SZ-100) már 1988 január elsejével (világútlevél) értelmetlenné vált, rövidesen ki is kapcsolták, majd elkezdték bontani. Erre a piknikre meg valahogy odakeveredett pár száz Kelet-német, az adott határőr parancsnok pedig pedig nem követett el baromságot, hagyta hadd menjenek. Ettől függetlenül a németek számára szeptember 10-e a végleges, visszafordíthatatlan áttörés dátuma, amikor az akkori magyar államvezetés példátlan módon, természetesen Gorbi jóváhagyásával egyoldalúan felmondta a határsértők visszaadására vonatkozó egyezményt. Ez akkor is igaz, ha Viktor a MÁV és GYSEV összes mozdonyát piknikesre kipingáltatja.