A Fővárosi Közgyűlés hétfői ülésén elfogadta a városligeti építési szabályzatot. Ennek értelmében öt új múzeum épül majd a Városligetben és a zöldterületet is megújítják.
Elfogadta a városligeti építési szabályzatot a Fővárosi Közgyűlés hétfői ülésén. A szabályzat egyik alapját képezte a Liget Budapest projekt, amely a képzőművészet, az építészet, a néprajz, a zene és a fotográfia múzeumainak elhelyezését tervezi a Városligetben, már ma is ott működő múzeumok és egyéb közintézmények mellé, a közpark teljes rehabilitációjával együtt. A testület 18 igen szavazattal, 13 nem ellenében fogadta el az előterjesztést.
Az előterjesztés szerint a városligeti építési szabályzat tartalmát a kormány által meghatározott program, illetve annak alapján a részleteiben kidolgozott Liget Budapest fejlesztési program határozta meg. A Liget Budapest projekt Európa jelenleg legnagyobb múzeumfejlesztési beruházásának a tervét tartalmazza. Célja a Városliget zöldterületének teljes megújítása és benne öt új múzeumi épület elhelyezése, más kapcsolódó programelemekkel együtt.
Ellenzéki képviselők arra szólították fel Tarlós István, hogy mondjon véleményt a múzeumi negyed megvalósításáról, ám a főpolgármester elutasította ezt. Arra hivatkozott, hogy neki elfogadott törvényeket nem kell véleményeznie. Tarlós István úgy fogalmazott: „a Városliget tönkretétele borzasztó túlzó és idétlen kifejezés”.
Horváth Csaba szocialista frakcióvezető hazugságnak nevezte, hogy nem csökken a Városliget zöldterülete. Hozzátette, hogy Budapesten 1300 hektárnyi barnamezős terület áll rendelkezésre ahol létre lehetne hozni a Múzeumi negyedet. György István fideszes főpolgármester-helyettes felhívta a figyelmet arra, hogy a Népliget látogatottsága azért alacsony, mert nem kínál semmi olyan attrakciót, amiért oda mennének az emberek. Vagyis nem szentségtörés funkciókat elhelyezni egy közparkban – tette hozzá.
Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa visszautasította, hogy a terv tönkretenné a városligetet. Felhívta a figyelmet arra, hogy immár 150 éve folyamatosan telepítenek intézményeket a Városligetbe. Ilyen az Állatkert, a Széchenyi fürdő, a Vajdahunyad vára, a Szépművészeti Múzeum, a Műjégpálya, vagyis a liget olyan közpark, ahol együtt él kultúra és a szórakozás és a kikapcsolódás. Mindez pedig azt jelenti, hogy a Múzeumi negyed megvalósításával csak az folytatódik, ami 150 éve tart. Visszautasította azt is, hogy csökkenne a zöldterület. Közlése szerint eddig az épületek 5,6 százalékát foglalták el a Városligetnek, ami 7 százalékra nő, a lebetonozott részek megszüntetésével viszont nő a zöldterület aránya.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Közel hatmilliárd forintból bővült a rendőrség járműparkja, a cél a gyorsabb reagálás és a hatékonyabb bűnüldözés.
A Városliget fejlesztéséhez mérhető.
A főpolgármesternek nem sikerült megbirkózni a téli hóhelyzettel, és a kátyúk ezreivel sem. Karácsony Gergely vezetése óta a fővárosban élők naponta szembesülnek a balliberális városvezetés hozzá nem értésével.
J. D. Vance látogatása miatt forgalmi változtatásokra kell készülni Budapesten április 6. és 8. között.
Megérkeztek az első elektromos mentőorvosi autók, amelyek új szintre emelhetik a hazai életmentést.
Aki hisz Krisztus feltámadásában, képes a helyi értékén kezelni az olyan véges dolgokat is, mint a politika – véli Blanckenstein Miklós. Húsvéti beszélgetés elmélyülésről, odaszentelt figyelemről és az önsajnálat ellenszeréről.
„Nem számít, mi az ára, de itt kell tartanunk.”
„A humor az élet legnehezebb pillanatain át tud lendíteni” – vallja Nacsa Olivér, aki Hajdú Péternél beszélt a szakma válságáról. A humorista szerint a „közép” megszűnt, a világ végletesen kettészakadt. Az őszinte interjúban a parodista politikai hitvallásáról is vallott: „Egyszerűen szeretem a hazámat.”
