Magyarország hitelminősítői megítélésével kapcsolatban elmondta: ha a piacon el lehet adni a magyar államkötvényeket, és azokat hatszorosan jegyzik túl, „akkor azt nem azt jelenti, hogy bóvli kategóriában vagyunk”. „A hitelminősítőknél igen, de a piacnál nem” – emelte ki Varga Mihály, hozzáfűzve, hogy sokkal fontosabb a piaci vélemény.
Szólt arról is, hogy a nemzetgazdasági minisztérium struktúrájában vannak kisebb módosulások, például az Eximbankot a külgazdasági minisztériumnak adják át, míg a szén-dioxid kvóta kereskedelem a nemzetgazdasági tárcához kerül. Kifejtette: a legfőbb változás, hogy a külgazdaság önálló tárca lesz, „a magyar gazdaságnak ez lesz a hegye, erre kell ráállni”. Varga Mihály fontos célnak nevezte, hogy a belső piac megerősítésén keresztül egyre több magyar cég legyen képes világszínvonalú termékeket és szolgáltatásokat előállítani és ezeket exportálni. A következő négy év gazdaságpolitikájának a fókusza az, hogy a magyar gazdaságot stabil növekedési pályára állítsák – jelezte.
Az idén is 3 százalék alatt marad a költségvetési hiány, hiszen a parlament ezzel fogadta el a költségvetést, s az ország nem akar visszakerülni az uniós túlzottdeficit-eljárás alá – hangsúlyozta. A nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy bár lehetnek költségvetési módosítások a kormány által jóváhagyott vagyonvásárlások – közműszolgáltató cégek visszavásárlása – miatt, „de nincs ok arra, hogy bármiféle megszorítás legyen”. Az, hogy egy nonprofit közműszolgáltató szektor jöjjön létre, azért fontos, hogy a magyar lakosság megfizethető energiaárakkal találkozzon, másrészt pedig javítani kell a magyar gazdaság versenyképességét – mondta.