A Zágráb megyei bíróság keddi döntése szerint a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen beadott ügyészségi vád megalapozott, vagyis a bíróság tárgyalni fogja az ügyet. Hernádi védőügyvédei szerint viszont a vád nem csak megalapozatlan, de nincs jogi alapja annak sem, hogy Hernádiról távollétében döntsön a horvát bíróság.
A Zágráb megyei bíróság keddi döntése szerint törvényes és megalapozott a Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója elleni vád, amit a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) nyújtott be, tehát a bíróság le fogja folytatni az eljárást. Az USKOK március 31-én emelt vádat Hernádi ellen, mivel szerintük tíz millió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader volt horvát miniszterelnöknek azért, hogy a Mol megszerezze a többségi irányítási jogokat az INA-ban.
A bírósági tanács Hernádi Zsolt ellen fogva tartást rendelt el és jóváhagyta az USKOK azon kérését is, hogy távollétében lehessen lefolytatni a bírósági tárgyalást.
Hernádi Zsolt védőügyvédei szerint a vád megalapozatlan és nincs jogi alapja annak sem, hogy Hernádiról távollétében döntsön a horvát bíróság, ezért a döntés ellen fellebbezést jelentettek be. A védelem kérte azt is, hogy töröljék el a vizsgálati fogságra vonatkozó döntést is, amelyet a bíróság a szökés veszélye miatt rendelt el.
Hernádi Zsolt ellen Magyarországon pótmagánvád alapján zajlott eljárás hasonló vádak alapján. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék május 26-án megszüntette az eljárást a Mol elnök-vezérigazgatója ellen a nemzetközi kapcsolatban elkövetett hivatali vesztegetés bűntette miatt indított büntetőperben, a jelentős kárt okozó csalás és a különösen jelentős vagyoni hátrány okozása miatti vád alól pedig felmentette.
Zamecsnik Péter, Hernádi védője hangsúlyozta: amennyiben a Magyarországon folyó eljárásban született elsőfokú döntés jogerőssé válik, az kötelező érvényű lesz Horvátországban is.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Az új rezsim legnagyobb kérdése, hogy melyik irányba indul el, azaz a nemzeti érdek fontosabb, vagy pedig az európai integráció, amit a magyarok többsége egyáltalán nem ért, de biztosan felfalja a nemzeti érzés maradékát is.
Az ukrajnai háború ötödik évében szűkülnek az orosz szabadság utolsó, digitális terei, miközben az olajalapú gazdaságnak pillanatnyi lélegzetvételre ad lehetőséget az iráni konfliktus. Az orosz társadalomnak nincs sok tere a vélemény- nyilvánításra, nő a kivándorlás és a csendes ellenállás.
Reméik, hogy a 90 milliárd eurós hitel és az azzal járó beruházás javíthat ezen.
Az Eurostat adataiból kiderül, hogy ellentétben a választási költségvetésről kiabálók riogatásával, Magyarország a hiányát csökkentő pályára állt.
Európa új irányba fordult, a politika betört a gyerekszobákba, a többség azonban nem jelent igazságot. A gyorsuló átrendeződés következményei most kezdenek kirajzolódni.
Az anyagi többlet nem lesz tartós, de arra pont elegendő volt, hogy semlegesítse az európai szankciók hatását.
Barabássy Miklós eredményei azt mutatják, szemléletváltás zajlik a kutatásban. Elvethetjük a két külön korona teóriáját, a mérnöki megközelítés tudományosabban működik, mint a történeti hipotézis.
Versenytársa halála után emberségből is jelesre vizsgázott.
