Tuskék nekimentek a lengyel-magyar barátság bázisának
A varsói Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet sorsa hajszálon múlik.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága honlapján nyilvánosságra hozta az 1992-es szkinhed tüntetésekről készült NBH-jelentéseket, miután kiderült, hogy a tüntetésen részt vett Molnár Zsolt, a bizottság jelenlegi szocialista elnöke is. Az iratok szerint egyes tüntetőktől robbanószereket foglaltak le, melyekkel a Szabadság téri szovjet emlékművet akarták felrobbantani.
Az 1992. október 23-ai eseményekről NBH által készített jelentést, valamint a Füzessy Tibor nemzetbiztonságért felelős tárca nélküli miniszternek írt értékelő jelentést is nyilvánosságra hozták az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján. A tüntetéseken Molnár Zsolt, a bizottság jelenlegi szocialista elnöke is részt vett. A politikus az iratok nyilvánosságra kerülése kapcsán az MTI-nek azt mondta: sajnálja, hogy 22 évet kellett várni a jelentés megismerésére. Ismét leszögezte: nem volt szkinhed, neve nem szerepel a jelentésben.
Az NBH jelentése többször ír szkinhed fiatalokról, csoportosulásokról. Néhány szervezetüket és általuk ismert tagokat is megneveztek, de ezeket a nyilvánosságra hozott dokumentumban kitakarták.
„Az országos szinten egyeztetett és végrehajtott koordináció eredményeként olyan információk birtokába jutottunk, amelyek neonáci beállítottságú skinhead fiatalok október 23-i Budapestre szervezett akcióinak előkészületét dokumentálták” - olvasható a jelentésben. Az NBH adatai szerint a csoportosulások célja a kormány megfélemlítése és a köznyugalom megzavarása volt, „amelyet a közelmúltban Rostockban és más német városokban lezajlott újfasiszta cselekményekhez hasonló módon a »Fehér Magyarországért« kívántak végrehajtani”. Ennek fényében a rendezvényeken több egyesült államokbeli és német újfasiszta röpcédulát akartak terjeszteni.
A jelentés szerint a fővárosi zavargásokra mintegy ezer embert – köztük egy egri és egy bécsi szkinhedcsoportot – is vártak, de a hatóságok arról is tudomást szereztek, hogy a Miskolc-Szolnok-Budapest vasútvonalon is harminc-negyven fiatal készült október 23-án a fővárosba. Kiderült, hogy a II. kerületi szkinhedek a Pasaréti tér környékén akartak verekedést provokálni a környékbeli „színesbőrűekkel” és az ott élő – a jelentésben megnevezett, de a nyilvános változatban kitakart – „hívőkkel”.
A megelőző intézkedések során egy budapesti lakosnál a rendőrök röplapok és transzparensek mellett kézigránátokat, légpisztolyt, ködgyertyát foglaltak le, amelyeket – mint bevallotta – az október 23-ai rendezvényeken akart felhasználni. A jelentésben szerepelt egy olyan ember is, aki beismerte, hogy azért szerzett Pécsen nagy mennyiségű robbanóanyagot, hogy október 23-án felrobbantsák a fővárosi Szabadság téri szovjet emlékművet, vagy ha az nem sikerülne, más célpontot keresnének.
A jelentés szerint a délután öt órakor a Parlamentnél összegyűlt mintegy 4000 emberből álló tömegben egymástól elkülönülve két szkinhedcsoport tagjainak megjelenését, valamint egy – a szolgálatok által ismert – szervezet vezetőjét és néhány tagját regisztrálták.
Az NBH jelentése szerint a Kossuth téren lezajlott provokáció motívumában „továbbra sem mutatható ki szándékosság”, ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a megemlékezéseken megjelent fiatalok tevékenységét két – a jelentésben kitakart nevű – szervezet koordinálta.
Az értékelő jelentésben benne van az is, hogy operatív kapcsolattól származó, nem ellenőrzött információjuk szerint az október 23. utáni napokban valaki – a jelentésben kitakart illető – „felelős politikai tényezőkkel” kereste a kapcsolatot. Boross Péter akkori belügyminiszter és Morvai István politikai államtitkár elzárkózott a találkozótól. A BM sajtóosztályán pedig arról beszélt valakivel, hogy az eseményeket fideszes és MSZP-s kádergyerekek követték el, és ugyanezt hangoztatta később egy, a Magyar Demokrata Fórum Bem téri székházában tartott rendezvényen is.