Hol terem a tartalom?

„Akik felismerték, hogy a vásárolt és szerzett média már nem hozza a korábbi eredményeket, gőzerővel a saját tartalomgyártás felé fordultak. Nem mindegy azonban, hogy milyen ez a tartalom. Tartalommarketing néven feléledt egy 100 éve létező, de sokáig a háttérbe szorított gyakorlat. Ez nagyon egyszerű dolgokról szól. Olyasmiről, hogy nem lerohanni kell a vásárlókat, hanem tájékoztatni, nevelni, szórakoztani. Nem egy »gyors numera« az elérendő cél, hanem a tartós, erős érzelmi kapcsolat. Nem magunkról kell beszélni, hanem arról, ami a vásárlót foglalkoztatja, érdekli, izgatja. Ilyen egyszerű.

Egyszerű, de működik. Az eredmények magukért beszélnek. Az Egyesült Államokban egyre több vállalat, egyre több pénzt költ tartalommarketingre. Tudják, hogy megéri.

Miközben Amerikában hódít a tartalommarketing, az európai marketingesek éppen hogy csak ízlelgetik az »új” módszereket. Talán éppen azért, mert nincs elég tartalom. Mondanivaló persze akadna, de nincs, aki tartalommá alakítsa azt. A vállalatokból hiányzik a »tartalomgyártási képesség«. A marketing igazgatóságok/osztályok éves tervekben, előre tervezett kampányokban gondolkodnak, a tartalomkészítés és publikálás viszont szinte folyamatos tevékenység. A legnagyobb baj azonban, hogy nincs meg a belső közléskényszer. A vállalati kultúrának nem része a közönséggel (partnerekkel, vevőkkel, ügyfelekkel) folytatott »beszélgetés«.”