A testület javasolja a többes ajánlás intézményének újragondolását. Patyi András beszámolóban azt írja: a többes ajánlás lehetővé tétele azt eredményezte, hogy 1531 nyilvántartásba vett jelölt vett részt a választási eljárásban, azaz választókerületenként átlagosan 14.
Az NVB álláspontja szerint bár pozitív, hogy több jelölt indulhatott a választáson, nem hagyható figyelmen kívül, hogy „a többes ajánlás rendszere alapvetően magában hordozza a választópolgárok adataival való visszaélés fokozott lehetőségét”. „A Nemzeti Választási Bizottság a választópolgároknak az ajánlás során közölt személyes adatai, valamint a választópolgár valós választói akarata védelme érdekében indokoltnak tartja a jogalkotó részéről a többes ajánlás rendszere újragondolását és a szabályok olyan irányú módosítását, mely alapján a választópolgár jelölési fajtánként egy érvényes ajánlással élhet” – olvasható az NVB-elnök beszámolójában.
Az NVB szerint indokolt lenne az is, ha az Országgyűlés a bizottság előtti másodfokú eljárás során is előírná az érintettség igazolását, vagyis azt, hogy a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. Mint Patyi András írta, az NVB az országgyűlési képviselők választási eljárásának keretében csaknem száz olyan fellebbezést bírált el, amelyben a beadványozó érintettség megjelölése nélkül, teljesen azonosan megszövegezett kérelmekkel támadta az országgyűlési választókerület választási bizottságoknak a jelöltek nyilvántartásba vételével összefüggésben hozott döntéseit. A nagy számban, azonos szöveggel beadott, minden érdekeltséget és érintettséget nélkülöző fellebbezés nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének – állapította meg az NVB elnöke. A testület szerint ezért indokolt a jelenlegi szabályozás átalakítása.