Börtönbe kerülhet a budapesti férfi, aki lehallgatta a családját
A Btk. szerint a tiltott adatszerzés három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Jobbik szóvivője szerint nagyon beteg, „liberális felfogás” az elítéltek jogait védelmezni, amelyek pedig huszadrangúak. Mirkóczki Ádám leszögezte: a bérrabtartás, vagyis egy másik ország börtönében letöltött büntetés nemzetközi jogba nem ütközik.
Mirkóczki Ádám sajtótájékoztatón arról beszélt: az elmúlt napokban „liberális jogvédő szervezetek megtalálták a Jobbik jó ideje nyilvános programját” és elkezdtek köztörvényes bűnözők jogaiért aggódni. A bírálatokra reagálva leszögezte: a bérrabtartás, vagyis egy másik ország börtönében letöltött büntetés semmilyen nemzetközi jogba nem ütközik, sőt számos külföldi példa is van rá.
Arra a kritikára, miszerint külföldi büntetés esetén a távolság nehezíti a családtagok láthatási jogát, úgy fogalmazott: nem kétli, hogy ehhez a családoknak joguk van, ugyanakkor Marian Cozma, Bándy Kata vagy Szita Bence családtagjainak is joguk volt ahhoz, hogy elveszített családtagjuk körében éljenek. Sokadrangú kérdés, hogy embertelen, aljas bűncselekmények elkövetőinek milyen jogaik vannak – értékelte Mirkóczki Ádám.
A szóvivő azt mondta: látható, hogy „ez a nagyon beteg, liberális felfogás” hova vezetné az országot, s ha az így gondolkodók formálnák a büntetőpolitikát, akkor a skandináv országokhoz hasonlóan az elítéltek életszínvonala magasabb lenne, mint egy tisztességes, dolgozó, adófizető embernek.
Mirkóczki Ádám megismételte, hogy csak azokat a rabokat küldenék – elsősorban keleti – börtönökbe, akik 10 évnél hosszabb idejű büntetést kaptak és súlyos, életellenes, minősített bűncselekményeket követtek el. Megjegyezte: a bérrabtartással évente 1,5 milliárd forintot takaríthatna meg az állam a büntetés-végrehajtási költségekben, az önfenntartó börtönrendszer bevezetésével együtt pedig rövid időn belül 15-20 milliárd forinttal csökkennének a ma 56 milliárd forintos éves költségek.