A Cipők a Duna-parton emlékműnél rótta le kegyeletét a holokauszt magyarországi áldozatai előtt Áder János, aki virágot és emlékkövet helyezett el a szobornál, valamint mécsest gyújtott. Ugyanígy tett korábban Navracsics Tibor és Pokorni Zoltán is. Utóbbi hangsúlyozta: a német megszállás mentség nem lehet a történtekre, csak magyarázat, a holokauszt pedig a mi ügyünk, mivel a gyilkosok és az áldozatok is magyarok voltak.
A holokauszt magyarországi áldozataira emlékezett Áder János köztársasági elnök a budapesti Cipők a Duna-parton emlékműnél szerdán. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján az államfő virágot és emlékkövet helyezett el, valamint mécsest gyújtott a pesti rakparton lévő emlékműnél.
Áder János előtt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter és Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP), a XII. kerület polgármestere emlékezett a holokauszt áldozataira a Duna-parton. Navracsics Tibor azt mondta: a hagyományokhoz híven az idén is megemlékeznek a holokauszt magyar áldozatairól, ilyenkor mécsest gyújtanak és emlékkövet helyeznek el a tiszteletükre a Duna-parton. Hozzátette: azért Pokorni Zoltánnal érkezett az emlékműhöz, mert a politikus tette azt a javaslatot oktatási miniszterként, hogy a magyarországi holokauszt-emléknap április 16. legyen.
Pokorni Zoltán arról beszélt: bár Európában általában az auschwitzi tábor felszabadításához kötik a megemlékezést a holokauszt áldozataira, az áprilisi emléknap a magyar eseményekhez kötődik. „Nem egy távoli európai ország ügyének tekintjük a holokausztot, hanem a magyar történelem részének” – fogalmazott. Hozzátette: „magyarok voltak a gyilkosok, és magyarok voltak az áldozatok is, tehát ez a mi ügyünk”. Pokorni Zoltán úgy vélte, „lehet, és nyilván kell is szóba hozni”, hogy mindez a német megszállás idején történt, de ez „csak magyarázat és nem mentség” az akkori magyar kormány és politika számára. Arról is beszélt, hogy rendkívül fontosak az iskolai megemlékezések ezen a napon, és jó lenne, ha „nem egy plusz történelemóra vagy egy muszáj ünnep” lenne ez a diákoknak, hanem valamilyen személyesen átélhető élményben lenne részük.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A kezdeményezés Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter nevéhez fűződik, aki a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról. A magyar holokauszt hetvenedik évfordulóján, 2014-ben holokauszt-emlékévet rendeznek Magyarországon.
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Áder János Szegeden, a Háborúellenes Gyűlésen tartott beszédében egyetlen kérdés köré rendezte a mondandóját: gyarapodott-e a közvagyon az elmúlt 15-16 évben, és mire lehetünk büszkék.
A kormányfő Lázár Jánossal közös beszélgetésen vett részt a szegedi Pick Arénában. A kormányfő kijelentette, úgy nyerjen a Tisza választást, ahogy az ukránok visszafizetik a hadikölcsönt.
Telt ház várható a szegedi Pick Arénában.
A Mathias Corvinus Collegium és a Mandiner telt házas rendezvényén mutatta be Áder János volt köztársasági elnök legújabb könyvét.
A korábbi államfőnek a napokban jelent meg A haza minden előtt című könyve, amely tíz elnöki évét tárja elénk. Emellett a két ciklus emlékezetes pillanatairól és a kegyelmi ügyről is kérdeztük. Interjúnk.
Óriási az érdeklődés, így Szegeden a Pick Arénában tartják majd az idei utolsó eseményt!
A mámorító lüktetése a létezésnek és nem létezésnek, ez maga az Isten.
Beszéde végén a nagy világnyelveken áldott karácsonyt kívánt, majd latinul Urbi et Orbi áldását adta Rómára és a világra.
