A Cipők a Duna-parton emlékműnél rótta le kegyeletét a holokauszt magyarországi áldozatai előtt Áder János, aki virágot és emlékkövet helyezett el a szobornál, valamint mécsest gyújtott. Ugyanígy tett korábban Navracsics Tibor és Pokorni Zoltán is. Utóbbi hangsúlyozta: a német megszállás mentség nem lehet a történtekre, csak magyarázat, a holokauszt pedig a mi ügyünk, mivel a gyilkosok és az áldozatok is magyarok voltak.
A holokauszt magyarországi áldozataira emlékezett Áder János köztársasági elnök a budapesti Cipők a Duna-parton emlékműnél szerdán. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján az államfő virágot és emlékkövet helyezett el, valamint mécsest gyújtott a pesti rakparton lévő emlékműnél.
Áder János előtt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter és Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP), a XII. kerület polgármestere emlékezett a holokauszt áldozataira a Duna-parton. Navracsics Tibor azt mondta: a hagyományokhoz híven az idén is megemlékeznek a holokauszt magyar áldozatairól, ilyenkor mécsest gyújtanak és emlékkövet helyeznek el a tiszteletükre a Duna-parton. Hozzátette: azért Pokorni Zoltánnal érkezett az emlékműhöz, mert a politikus tette azt a javaslatot oktatási miniszterként, hogy a magyarországi holokauszt-emléknap április 16. legyen.
Pokorni Zoltán arról beszélt: bár Európában általában az auschwitzi tábor felszabadításához kötik a megemlékezést a holokauszt áldozataira, az áprilisi emléknap a magyar eseményekhez kötődik. „Nem egy távoli európai ország ügyének tekintjük a holokausztot, hanem a magyar történelem részének” – fogalmazott. Hozzátette: „magyarok voltak a gyilkosok, és magyarok voltak az áldozatok is, tehát ez a mi ügyünk”. Pokorni Zoltán úgy vélte, „lehet, és nyilván kell is szóba hozni”, hogy mindez a német megszállás idején történt, de ez „csak magyarázat és nem mentség” az akkori magyar kormány és politika számára. Arról is beszélt, hogy rendkívül fontosak az iskolai megemlékezések ezen a napon, és jó lenne, ha „nem egy plusz történelemóra vagy egy muszáj ünnep” lenne ez a diákoknak, hanem valamilyen személyesen átélhető élményben lenne részük.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A kezdeményezés Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter nevéhez fűződik, aki a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról. A magyar holokauszt hetvenedik évfordulóján, 2014-ben holokauszt-emlékévet rendeznek Magyarországon.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Van tartalék a közösségben, de még nem dőlt el, hogy az új hangok és vélemények tudnak-e érvényesülni – véli a volt miniszter. Maradhat-e Orbán Viktor hosszú távon a Fidesz elnöke? Mi lesz a migrációs paktummal és Sulyok Tamással? Lesznek-e előrehozott önkormányzati választások? Ezekről is kérdezte Kacsoh Dániel a politikust.
A volt miniszter szerint hiteles szereplőkre, valamint hiteles kommunikációra van szükség.
A forradalmi – mai nevén „rendszerváltó” – elitnek is színre lépnek a Robespierre-jei, Saint-Just-jei, Marat-i, Dantonjai. Más néven: Leninjei, Sztálinjai, Trockijai, Buharinjai.
A politikus szerint a volt miniszterelnök a későbbiek során újra népszerűvé válhat.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb cikkei május 28-án.
A Saul fia Oscar-díjas rendezője szerint filmje ma már nem kaphatná meg a kritikai elismerés legfelsőbb kitüntetését.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
