Miért jó nekünk, hogy Románia és Bulgária schengeni tagok lettek?
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
A szerdán közzétett friss közvélemény-kutatási eredmények szerint az Európai Néppárt az elmúlt hetekben átvette a vezetést az európai szocialistáktól. Magyarországról a Fidesz tíz, a Jobbik öt, az LMP egy képviselőt küldhetne az EP-be, a baloldali összefogás pártjaira viszont még nincs megfelelő mérés, mivel az EP-választáson külön indulnak.
A két héttel ezelőtti közvélemény-kutatási eredmények még teljes mandátumegyenlőséget mutattak a korábban orrhosszal vezető szociáldemokraták és a jobbközép, konzervatív európai pártcsalád között; mindkét nagy politikai erő 212-212 mandátumot kapott volna. A szerdán közétett legújabb állás szerint viszont a néppárt 222, a balközép pedig 209 mandátumot szerezne a strasbourgi parlamenti patkóban.
A liberálisok támogatottsága is csökkent, a két héttel ezelőtti prognózis a mostani 85 helyett 62, a mai pedig már csak 60 helyet jósol számukra. A jelenlegi EP-ben 58 képviselővel a negyedik legnagyobb frakcióval rendelkező zöldek viszont kis párttá zsugorodhatnak, most is, legutóbb is 38 mandátumot vetített előre nekik a mandátumbecslés.
A felmérés annyiban torzít, hogy a jelenlegi képviselőcsoportokra vetíti le a felmérések eredményét, holott korántsem biztos, hogy a választások után ugyanezek a képviselőcsoportok alakulnak újra, és nem jönnek létre új frakciók. A felmérések szerint ugyanis a két nagy párt után a legnagyobb csoportot azok a képviselők adhatják, akik most a függetlenek soraiban foglalnak helyet; jelenleg mindössze 32-en vannak, az új EP-ben viszont csaknem háromszor ennyien, 93-an lehetnek. Ebből matematikailag akár három kisebb vagy akár az EP harmadik legnagyobb frakciója is kijöhet.
A jelenlegi 766 fős Európai Parlamentben, 275 mandátummal messze a legnagyobb az Európai Néppárt képviselőcsoportja, bár jelenleg vezetik a felméréseket, a választás után így is mintegy 50 képviselői helyet veszíthetnek, míg a jelenleg 194 képviselőt magában foglaló szociáldemokrata frakció 15 fővel növekedhet.
A tagállamokra vetített adatok között Magyarországra vonatkozóan az összesítés az Ipsos március közepén végzett kutatásának adatait tartalmazza, és annyiban torzít, hogy az országgyűlési választásokon listát állító erőket rangsorolja lehetséges EP-mandátumaik alapján, de a baloldali összefogás nem közös EP-listával indul. Az adatok alapján a Fidesz-KDNP a voksok 44,4 százalékára számíthat, amely 10 mandátumot jelentene számára az Európai Parlamentben, az országgyűlési választásokon közös listát állító ötpárti baloldali összefogás a szavazatok 25,9 százalékával 5 képviselőt juttathatna az uniós parlamentbe, és ugyanennyi mandátumot szerezhet a Jobbik is 20,5 százalékos eredményével. A magyar pártok közül a felmérés szerint még az LMP lépheti át az öt százalékos küszöböt, és küldhet egy képviselőt Strasbourgba.