Schmidt Mária a Nyugatról: A hitetlenség a nihilizmusba vezet
Bemutatták a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötetét.
Elindult az Élet menete a sófár hangjára az Erzsébet híd pesti hídfőjétől a Keleti pályaudvarhoz vasárnap délután. A tömeg az Astoriától egészen a hídfőig ért. Az első résztvevők nem sokkal később meg is érkeztek a Keletihez. A rendezvényt komoly rendőri jelenléttel biztosították, atrocitás nem történt.
Elindult az Élet Menete az Erzsébet híd pesti hídfőjétől a Keleti pályaudvarhoz vasárnap délután. Előzőleg a hídfőnél felavatták Kelemen Zénó szobrászművész Élet menete című szobrát.
Az eseményen elismerést adtak át Zoltai Gusztávnak, az Élet Menete Alapítvány egyik fővédnökének, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége volt ügyvezető igazgatójának.
A felvonuláson – ahol izraeli, magyar és uniós zászlókat is visznek – részt vesz mások mellett Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke, Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, illetve Mécs Imre volt liberális és szocialista képviselő és Szanyi Tibor MSZP-s politikus.
Az Élet menete a Keleti pályaudvar parkolójába érkezik, ahol Simon Peresz, Izrael elnöke és Konrád György Kossuth-díjas író videóüzenetben mondja el gondolatait.
A 600 tagú magyar delegáció ezután vonattal indul Auschwitzba. Az Élet menete felvonulását tizenkettedszer tartják meg Budapesten.
A menetet atrocitás nem érte, senki nem provokálta vagy szidalmazta a résztvevőket, ugyanakkor a rendezvényt jelentős rendőri jelenlét kísérte. Minden bekötő utcában rendőrök posztolnak, a menetet pedig rendőrségi autó vezette fel.
A tudósítók beszámolója szerint több nagyméretű molinót is magukkal vittek a vonulók, ezek egy részén azt lehetett látni: „A történelem nem írható át”, „Soha többet”. Egy óriás molinóra angolul és magyarul azt írták: „A múltról a jövőért, menetelés az életért”.
Közben a Terror Háza Múzeumnál is holokauszt megemlékezést tartottak, ahol Navracsics Tibor úgy fogalmazott: „a 20. század Magyarországa a rossz helyzetekre adott rossz válaszok Magyarországa volt”. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédében azt mondta: ami a második világháború alatt az európai zsidósággal, és 1944 „vészterhes hónapjaiban” a magyar zsidókkal történt, arra nincs mentség.