„A minősítéshez később óralátogatások is kapcsolódnak majd. Ha ehhez hozzáadjuk a szigorúbb tanterveket és a tankönyvkínálat szűkítését, könnyen juthatunk arra a következtetésre, hogy a minősítés valójában a tananyag szolgai leadására, esetleg ideológiai hangsúlyok kidomborítására akarja rábírni a pedagógusokat. Mennyire indokolt félelem ez ön szerint?
Az említett intézkedések mindenképpen nagyon érdekesek a szakfelügyeleti rendszer vonatkozásában. Amikor központi tantervet adnak ki, amelytől nagyon minimális mértékben lehet eltérni, amikor korlátozzák a tankönyvek választhatóságát, akkor az ellenőrzés arra fog korlátozódni, hogy a kerettantervben előírtakat, illetve a miniszter által jóváhagyott tankönyvben leírtakat hogyan adja vissza a pedagógus. Szerintem nem irreális az ön által elmondott félelem, előfordulhat, hogy ideológiai aspektusból is nézik a dolgokat. Ha meghagyjuk a pedagógusok módszertani szabadságát, akkor nehéz dolga van a szakfelügyelőnek, és óhatatlanul szubjektív lesz a megítélés; most nagyon egyszerű lesz a feladat, azt fogja megnézni, hogy a kerettantervnek és a tankönyvnek megfelelően tanít-e a pedagógus.
Korábban sokat tiltakoztak a Nemzeti Pedagógus Kar tervezett létrehozása ellen. Hogy áll most ez a projekt?
Tulajdonképpen nem tudjuk, hogy a kar létrehozása milyen stádiumban van, áprilisra ígérték az indulását. Amikor szeptemberben a kollégák megkapták az új besorolásukat, azon szerepelt, hogy egyben a pedagóguskar tagjaivá is válnak. A Pedagógusok Szakszervezete egy decemberi döntés értelmében már a kar munkájának előkészítését is bojkottálja, ha pedig mégiscsak megalakul a kar, akkor arra biztatunk mindenkit, hogy abban semmiféle tisztséget ne vállaljanak. Emellett Alkotmánybíróságon támadtuk meg a kar köztestület jellegét és a kötelező tagságot. (...)
Ön szerint várható lényeges oktatáspolitikai váltás a választások után, akár a jelenlegi kormánypártoktól, akár az ellenzéktől?
A Pedagógusok Szakszervezete nagyon szigorúan tartja magát ahhoz, hogy pártokkal és pártokról csak szakmai alapon beszél. A választásról magáról tehát nehéz bármit is nyilatkoznom. A közelmúltban tartottunk egy szakmai fórumot, ahová a jelenleg kormányzó és az ellenzéki oldal szakpolitikusait is invitáltuk. Ezt megelőzően kongresszusi állásfoglalásban fogalmaztuk meg a közoktatással kapcsolatos elvárásainkat. Ezekkel az ellenzéki pártok szakemberei többé-kevésbé egyetértettek. Ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kormányzat részéről is hangzanak el olyan nyilatkozatok, hogy például decentralizálni kell a Klik működését. Én azt gondolom, hogy ha marad a kormány, akkor is sok mindent át kell gondolni a közoktatással kapcsolatban, mert kommunikálni lehet, hogy minden nagyon szép és jó, csak az élet sajnos nem ezt igazolja, és nem ezt látják a tanárok sem. A rendszer ilyen gyors átalakítása nagyon sok hibával jár, ezekre korrekció csak akkor lesz, ha törvényt módosítanak, és olyan dolgokat is felülvizsgálnak, amelyekhez eddig makacsul ragaszkodtak.”