Ft
Ft
22°C
14°C
Ft
Ft
22°C
14°C
09. 19.
péntek
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
migráció
energiaválság
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025
AKTA
Pénzügyi beszámolók
AKTA
Tusványos 2025
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
09. 19.
péntek
Hírek
Vélemények
Hetilap
Tel-Aviv Navracsics Tibor Trianon könyvbemutató belföld KIM nemzetiség zsidó Izrael történelem holokauszt Hatos Pál kisebbség Balassi Intézet zsidóság Novák Attila

Trianonon és a holokauszton túl: új könyv a zsidó-magyar együttélésről

2014. február 25. 16:43

Szabadítsuk ki a zsidó-magyar együttélés és identitás kérdését Trianon és a holokauszt alkotta keretből – javasolta Navracsics Tibor közigazgatási miniszter a Kisebbség és többség között című, zsidó és magyar etnikai kulturális tapasztalatokat tárgyaló kötet bemutatóján.

2014. február 25. 16:43
Szilvay Gergely
Szilvay Gergely

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá tartozó Balassi Intézet 2011-ben rendezett konferenciát a zsidók és magyarok többségi és kisebbségi tapasztalatairól. A konferencia előadásaiból nemrég jelent meg tanulmánykötet Kisebbség és többség között – A magyar és zsidó/izraeli etnikai és kulturális tapasztalatok az elmúlt századokban címmel, a Balassi Intézet igazgatójának, Hatos Pálnak és a tel-avivi kulturális attasénak, Novák Attila történésznek a szerkesztésében. A kötetet kedden mutatták be Budapesten, a Kossuth Klubban. 

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a kötetről elmondta: az egyik legizgalmasabb téma, amiről egy konferencia és nyomában egy könyv szólhat, az az együttélés; hiszen a közösségképződés egyik lényeges pontja mindig is a negatív identitás kialakítása volt, azaz annak megállapítása, hogy kik nem vagyunk, kikkel állunk szemben. 
 
A politikus hozzátette: csoda, hogy az előző másfél évszázadban elkezdtek kialakulni azok az intézményes megoldások, amelyek a közösségek közti konfliktusokat nem az erőszak eszközével próbálják meg rendezni. Navracsics leszögezte: lehetséges az együttélés, ha néha nehéz is. 
 
A miniszter azt javasolta: ki kellene szabadítani a zsidó-magyar együttélés és identitás kérdését a Trianon és a holokauszt alkotta, passiótörténeti intellektuális keretből. Ennek pedig a mostanihoz hasonló konferenciák és kötetek lehetnek az eszközei. 
 
Hatos Pál, a Balassi Intézet vezetője, a kötet egyik szerkesztője elmondta: nem akartak újdonságot hozzátenni a magyar zsidóság múltjához. A Balassi Intézet, mint a magyar kulturális örökség megőrzésének és a kultúrdiplomáciának az eszköze, pusztán kölcsönhatásba akarta hozni ezt a örökséget más hagyományokkal. Hatos Pál leszögezte: ki kell törnünk az „egyedül vagyunk” szemléletmódjából, az örökségünkkel való szembenézést pedig a pluralizmus mozgatja. 
 
Az egyik fő vizsgálandó szempont az volt: létrejötte óta hogyan foglalkozik Izrael a kisebbség és többség kérdésével, miként kezeli a diaszpórát – mondta az igazgató. Hatos rámutatott: 1944-ben a magyar állam nem pusztán nem védte meg, hanem meg is tagadta több százezer állampolgárát, akiket kiforgatott a vagyonából és megfosztott az életétől. 
 
Novák Attila történész, a kötet másik szerkesztője, tel-avivi kulturális attasé kifejtette: ez a kötet olyan szempontból „konzervatív” szerkesztési elveket követ, hogy nagy kutatók szerepelnek benne, akiknek az volt a feladata, hogy egy sajátos szempont alapján gondolják újra eddigi kutatásaikat. A Kisebbség és többség között szinkronitásában vizsgálja kisebbség és többség viszonyát Magyarországon és Izraelben. Ebből a szempontból viszont a kötet „forradalmi” – mondta Novák Attila, leszögezve, hogy ő nem szereti ezt a szót. 
 
A kötet Novák szavai szerint elindított egy kultúrdiplomáciai folyamatot is, mivel először angolul jelent meg, és a tel-avivi egyetem diaszpóra-központja is rendezett neki egy bemutatót. Ennek nyomán pedig elindult az együttgondolkodás – tette hozzá Novák Attila.
 

Összesen 97 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
rajgy
2014. február 25. 23:04
".....Hatos rámutatott: 1944-ben a magyar állam nem pusztán nem védte meg, hanem meg is tagadta több százezer állampolgárát, akiket kiforgatott a vagyonából és megfosztott az életétől......." ??? Miért, 1945/46-ban megvédte a lakosságát, mikor a szovjetek vitték el többévre "kicsi robotra"? Vagy 1956-ban megvédte az állampolgárait, amikor a szovjetek segítették úgy a hatalomra Kádárt, mint a németek a Szálasit? Akkor sem védte meg. Egy megszállt ország nem tud megvédeni semmit.
Válasz erre
2
0
rajgy
2014. február 25. 22:40
Nekem a Trianonról és a holokausztról egy közmondás jut az eszembe: "Inkább fájdalmas vég, mint véget nem érő fájdalom." És a Trianon már egy évszázada tart. Ők pedig kaptak azóta egy országot, kártérítést is, és 2 generáció alatt létszámban is helyre lehet jönni. És mégsem marad abba az óbégatás.
Válasz erre
3
0
janika
2014. február 25. 20:12
Tömegverekedés lesz érte a könyvesboltokban.
Válasz erre
0
0
historiker
2014. február 25. 19:58
Ezek olyan humánkompatibilisek, de tényleg. http://www.youtube.com/watch?v=CIQp31Oyn70
Válasz erre
1
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!