Pezsgő után hogyan lesz a kampányból kormányzás? Magyar Péternek erre a kihívásra kell válaszolnia
Hol marad a vízió, és mi lesz a nagy ígéretek teljesítésével? Kovács András írása.
Trianonon és a holokauszton túl: új könyv a zsidó-magyar együttélésről
2014. február 25. 16:43
Szabadítsuk ki a zsidó-magyar együttélés és identitás kérdését Trianon és a holokauszt alkotta keretből – javasolta Navracsics Tibor közigazgatási miniszter a Kisebbség és többség között című, zsidó és magyar etnikai kulturális tapasztalatokat tárgyaló kötet bemutatóján.
2014. február 25. 16:43
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá tartozó Balassi Intézet 2011-ben rendezett konferenciát a zsidók és magyarok többségi és kisebbségi tapasztalatairól. A konferencia előadásaiból nemrég jelent meg tanulmánykötet Kisebbség és többség között – A magyar és zsidó/izraeli etnikai és kulturális tapasztalatok az elmúlt századokban címmel, a Balassi Intézet igazgatójának, Hatos Pálnak és a tel-avivi kulturális attasénak, Novák Attila történésznek a szerkesztésében. A kötetet kedden mutatták be Budapesten, a Kossuth Klubban.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a kötetről elmondta: az egyik legizgalmasabb téma, amiről egy konferencia és nyomában egy könyv szólhat, az az együttélés; hiszen a közösségképződés egyik lényeges pontja mindig is a negatív identitás kialakítása volt, azaz annak megállapítása, hogy kik nem vagyunk, kikkel állunk szemben.
A politikus hozzátette: csoda, hogy az előző másfél évszázadban elkezdtek kialakulni azok az intézményes megoldások, amelyek a közösségek közti konfliktusokat nem az erőszak eszközével próbálják meg rendezni. Navracsics leszögezte: lehetséges az együttélés, ha néha nehéz is.
Hatos Pál, a Balassi Intézet vezetője, a kötet egyik szerkesztője elmondta: nem akartak újdonságot hozzátenni a magyar zsidóság múltjához. A Balassi Intézet, mint a magyar kulturális örökség megőrzésének és a kultúrdiplomáciának az eszköze, pusztán kölcsönhatásba akarta hozni ezt a örökséget más hagyományokkal. Hatos Pál leszögezte: ki kell törnünk az „egyedül vagyunk” szemléletmódjából, az örökségünkkel való szembenézést pedig a pluralizmus mozgatja.
Az egyik fő vizsgálandó szempont az volt: létrejötte óta hogyan foglalkozik Izrael a kisebbség és többség kérdésével, miként kezeli a diaszpórát – mondta az igazgató. Hatos rámutatott: 1944-ben a magyar állam nem pusztán nem védte meg, hanem meg is tagadta több százezer állampolgárát, akiket kiforgatott a vagyonából és megfosztott az életétől.
Novák Attila történész, a kötet másik szerkesztője, tel-avivi kulturális attasé kifejtette: ez a kötet olyan szempontból „konzervatív” szerkesztési elveket követ, hogy nagy kutatók szerepelnek benne, akiknek az volt a feladata, hogy egy sajátos szempont alapján gondolják újra eddigi kutatásaikat. A Kisebbség és többség között szinkronitásában vizsgálja kisebbség és többség viszonyát Magyarországon és Izraelben. Ebből a szempontból viszont a kötet „forradalmi” – mondta Novák Attila, leszögezve, hogy ő nem szereti ezt a szót.
A kötet Novák szavai szerint elindított egy kultúrdiplomáciai folyamatot is, mivel először angolul jelent meg, és a tel-avivi egyetem diaszpóra-központja is rendezett neki egy bemutatót. Ennek nyomán pedig elindult az együttgondolkodás – tette hozzá Novák Attila.
Vérvádat terjeszt a New York Times – állítja Izrael
Izrael elutasítja a New York Times cikkét, amelyben azt állították, hogy a palesztin foglyokat rendszerszinten megerőszakolják az izraeli börtönökben.
Szorul a hurok Konok Péter körül – pert indított ellene egy aktivista
Konok szerint nem őt fogták perbe, hanem azokat, „akik nem hajlandók hallgatni Izrael népirtó háborújáról és az általa okozott humanitárius katasztrófáról”.
Sorra tiltakoznak az uniós országok: nem fogják közvetíteni az Eurovíziós Dalfesztivált
Nem, nem Conchita Wurst miatt.
Újabb magyar állampolgárt nézett ki magának a Fradi – ezúttal Izraelben
Sport
Ha már magyarszabály, legyen kövér!
A Hezbollah föld alatti alagúthálózatára bukkantak, Izrael szerint a terrorszervezet továbbra sem akar valódi békét (VIDEÓ)
Rejtett járatok, katonai raktárak és drónindító pontok miatt tartanak újabb összecsapásoktól a térségben.
Az írek szerint itt a soha vissza nem térő alkalom, hogy beintsenek az izraelieknek
A petíciót hírességek, labdarúgók, zenészek és színészek is aláírták.
Donald Trump nem kér Kína segítségéből: „Iránban győzni fogunk így, vagy úgy”
Az amerikai elnök rendkívül magabiztos.
Kiderült, ki üzent Magyar Péternek a Karmelitából, ahol az elszólások szerint még mindig Orbán Viktor a miniszterelnök
Nem volt eseménytelen a kedd: ezúttal magyarok szólították fel Brüsszelt, de nem az újonnan alakult kormány soraiból.
Összesen 97 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
rajgy
2014. február 25. 23:04
".....Hatos rámutatott: 1944-ben a magyar állam nem pusztán nem védte meg, hanem meg is tagadta több százezer állampolgárát, akiket kiforgatott a vagyonából és megfosztott az életétől......."
???
Miért, 1945/46-ban megvédte a lakosságát, mikor a szovjetek vitték el többévre "kicsi robotra"?
Vagy 1956-ban megvédte az állampolgárait, amikor a szovjetek segítették úgy a hatalomra Kádárt, mint a németek a Szálasit? Akkor sem védte meg.
Egy megszállt ország nem tud megvédeni semmit.
Válasz erre
2
0
rajgy
2014. február 25. 22:40
Nekem a Trianonról és a holokausztról egy közmondás jut az eszembe:
"Inkább fájdalmas vég, mint véget nem érő fájdalom."
És a Trianon már egy évszázada tart. Ők pedig kaptak azóta egy országot, kártérítést is, és 2 generáció alatt létszámban is helyre lehet jönni. És mégsem marad abba az óbégatás.
Válasz erre
3
0
janika
2014. február 25. 20:12
Tömegverekedés lesz érte a könyvesboltokban.
Válasz erre
0
0
historiker
2014. február 25. 19:58
Ezek olyan humánkompatibilisek, de tényleg.
http://www.youtube.com/watch?v=CIQp31Oyn70
Válasz erre
1
0