Trianonon és a holokauszton túl: új könyv a zsidó-magyar együttélésről

2014. február 25. 16:43

Szabadítsuk ki a zsidó-magyar együttélés és identitás kérdését Trianon és a holokauszt alkotta keretből – javasolta Navracsics Tibor közigazgatási miniszter a Kisebbség és többség között című, zsidó és magyar etnikai kulturális tapasztalatokat tárgyaló kötet bemutatóján.

2014. február 25. 16:43
Szilvay Gergely
Szilvay Gergely

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá tartozó Balassi Intézet 2011-ben rendezett konferenciát a zsidók és magyarok többségi és kisebbségi tapasztalatairól. A konferencia előadásaiból nemrég jelent meg tanulmánykötet Kisebbség és többség között – A magyar és zsidó/izraeli etnikai és kulturális tapasztalatok az elmúlt századokban címmel, a Balassi Intézet igazgatójának, Hatos Pálnak és a tel-avivi kulturális attasénak, Novák Attila történésznek a szerkesztésében. A kötetet kedden mutatták be Budapesten, a Kossuth Klubban. 

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a kötetről elmondta: az egyik legizgalmasabb téma, amiről egy konferencia és nyomában egy könyv szólhat, az az együttélés; hiszen a közösségképződés egyik lényeges pontja mindig is a negatív identitás kialakítása volt, azaz annak megállapítása, hogy kik nem vagyunk, kikkel állunk szemben. 
 
A politikus hozzátette: csoda, hogy az előző másfél évszázadban elkezdtek kialakulni azok az intézményes megoldások, amelyek a közösségek közti konfliktusokat nem az erőszak eszközével próbálják meg rendezni. Navracsics leszögezte: lehetséges az együttélés, ha néha nehéz is. 
 
A miniszter azt javasolta: ki kellene szabadítani a zsidó-magyar együttélés és identitás kérdését a Trianon és a holokauszt alkotta, passiótörténeti intellektuális keretből. Ennek pedig a mostanihoz hasonló konferenciák és kötetek lehetnek az eszközei. 
 
Hatos Pál, a Balassi Intézet vezetője, a kötet egyik szerkesztője elmondta: nem akartak újdonságot hozzátenni a magyar zsidóság múltjához. A Balassi Intézet, mint a magyar kulturális örökség megőrzésének és a kultúrdiplomáciának az eszköze, pusztán kölcsönhatásba akarta hozni ezt a örökséget más hagyományokkal. Hatos Pál leszögezte: ki kell törnünk az „egyedül vagyunk” szemléletmódjából, az örökségünkkel való szembenézést pedig a pluralizmus mozgatja. 
 
Az egyik fő vizsgálandó szempont az volt: létrejötte óta hogyan foglalkozik Izrael a kisebbség és többség kérdésével, miként kezeli a diaszpórát – mondta az igazgató. Hatos rámutatott: 1944-ben a magyar állam nem pusztán nem védte meg, hanem meg is tagadta több százezer állampolgárát, akiket kiforgatott a vagyonából és megfosztott az életétől. 
 
Novák Attila történész, a kötet másik szerkesztője, tel-avivi kulturális attasé kifejtette: ez a kötet olyan szempontból „konzervatív” szerkesztési elveket követ, hogy nagy kutatók szerepelnek benne, akiknek az volt a feladata, hogy egy sajátos szempont alapján gondolják újra eddigi kutatásaikat. A Kisebbség és többség között szinkronitásában vizsgálja kisebbség és többség viszonyát Magyarországon és Izraelben. Ebből a szempontból viszont a kötet „forradalmi” – mondta Novák Attila, leszögezve, hogy ő nem szereti ezt a szót. 
 
A kötet Novák szavai szerint elindított egy kultúrdiplomáciai folyamatot is, mivel először angolul jelent meg, és a tel-avivi egyetem diaszpóra-központja is rendezett neki egy bemutatót. Ennek nyomán pedig elindult az együttgondolkodás – tette hozzá Novák Attila.
 

Összesen 97 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
rajgy
2014. február 25. 23:04
".....Hatos rámutatott: 1944-ben a magyar állam nem pusztán nem védte meg, hanem meg is tagadta több százezer állampolgárát, akiket kiforgatott a vagyonából és megfosztott az életétől......." ??? Miért, 1945/46-ban megvédte a lakosságát, mikor a szovjetek vitték el többévre "kicsi robotra"? Vagy 1956-ban megvédte az állampolgárait, amikor a szovjetek segítették úgy a hatalomra Kádárt, mint a németek a Szálasit? Akkor sem védte meg. Egy megszállt ország nem tud megvédeni semmit.
rajgy
2014. február 25. 22:40
Nekem a Trianonról és a holokausztról egy közmondás jut az eszembe: "Inkább fájdalmas vég, mint véget nem érő fájdalom." És a Trianon már egy évszázada tart. Ők pedig kaptak azóta egy országot, kártérítést is, és 2 generáció alatt létszámban is helyre lehet jönni. És mégsem marad abba az óbégatás.
janika
2014. február 25. 20:12
Tömegverekedés lesz érte a könyvesboltokban.
historiker
2014. február 25. 19:58
Ezek olyan humánkompatibilisek, de tényleg. http://www.youtube.com/watch?v=CIQp31Oyn70
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!