Szél Bernadett azt javasolta, hogy az egyezmény csak azt követően lépjen hatályba, hogy a parlament illetékes szakbizottságai – a részletes hatásvizsgálatok után – megállapították, hogy az energiapolitikai, gazdasági, fenntarthatósági és külpolitikai kockázattal nem jár Magyarországra. A két szocialista képviselő az egyezmény hatálybalépését külön törvénytől tette függővé, amelyet népszavazás erősítene meg.
Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára megígérte, hogy a képviselők kapnak háttér anyagot, azt most állítják össze a tárcánál. Bejelentette, hogy az egyezményt megküldték az EU illetékes szervezetének, az Euratomnak, amely visszajelzett, hogy nincs kifogása ellene. A KDNP-s Aradszki András azzal érvelt, hogy a mostani megállapodás keret jellegű, és annak megítéléséhez elegendő információ áll a képviselők rendelkezésére. Szél Bernadett erre reagálva mondta, hogy biankó csekket kap a kormány, anélkül, hogy a képviselők az alapvető számításokat ismernék. Kővári János (Fidesz) is hiányolta az információkat, de úgy vélte, hogy azok birtokában nem az állampolgároknak kell dönteniük népszavazáson, hanem a parlamentnek.
Kepli Lajos (Jobbik) is egyetértett azzal, hogy az új erőmű építéséről népszavazás döntsön. Javasolta egy olyan parlamenti bizottság létrehozását, amely – minden titok ismeretével – végigkíséri az erőmű új blokkjainak építését. Szili Katalin (független) bizottsági elnök felhívta a kormánypárti képviselők figyelmét arra, hogy a kétharmados döntésük felelősségét a nép előtt is vállalniuk kell.