Az ELTE-n rendezett fórumot a paksi bővítésről Joghallgatók Önképző Szervezete, melyre Lázár Jánost és Jávor Benedeket hívták meg. Az Index szerint a vitát a nyilvánosság kizárásával akarták megtartani, de ennek ellenére több médium is tudósított az eseményről.
Az esemény szervezői között szerepel Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia is. A vitára kezdetben nyilvános volt a regisztráció, de ezt később az ELTE jogi karának hallgatóira szűkítették. Az Index beszámolója szerint a bejáratnál szigorúan ellenőrizték, hogy az érkezők regisztráltak-e. Ennek ellenére az Index és a Népszabadság munkatársa is bejutott a helyszínre.
Lázár azzal kezdte, hogy a paksi bővítés valójában nem bővítés, hanem kapacitásfenntartás, ezt azonban Jávor Benedek vitatta. Szerinte azonban nagyobb baj, hogy a magyar-orosz megállapodás előtt kellettek volna ilyen viták. A PM-es politikus a Medián felmérésére hivatkozott, miszerint a magyarok hatvan százaléka ellenzi a paksi bővítést. Azt is hozzátette, hogy a kormány kommunikációjával ellentétben Paks 2. nem csökkenteni, hanem növelni fogja az áram árát. Jávor szerint a beruházás annyi munkahelyet sem fog teremteni mint amennyit a kormány sugall, ráadásul geopolitikai elköteleződést jelent Oroszország irányába.
Lázár azt mondta, hogy a bővítéssel kapcsolatos előterjesztésekről a következő parlament szavaz majd, és a Roszatom honlapján helytelenül szerepel, hogy már mindhárom szerződést megkötötték volna. Lázár azt is cáfolta, hogy Brüsszel engedélyére várni kellene. Mint mondta, ez az engedély már megjött, és a Bizottság csak azt kifogásolja, hogy negyven százalékban magyar kivitelezők lesznek érdekeltek a fejlesztésben, ez tehát nem nyitott az EU többi országának.
Jávor szerint elég lett volna 2020 körül dönteni a bővítésről, Lázár azonban arra hivatkozott, hogy a bírósági eljárásokkal és engedélyekkel úgyis csúszni fog a beruházás. Jávor azon felvetését, hogy az orosz hitel helyett inkább EU-s forrásokból kellene az energiahatékonyságot növelni, Lázár úgy kommentálta: egy Unicum mellett meg lehet vitatni – foglalja össze az Index.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A következő néhány évben ellepik Magyarországot a szélerőművek a gazdasági és energetikai miniszter bejelentése alapján.
Nem a pártok, hanem a nyilvánosság kapuőrei döntik el, mit lát a választó? A Hírkereső-ügy túlmutat önmagán: rávilágít arra, hogyan válhat a média a politikai küzdelmek egyik legfontosabb, mégis legkevésbé látható szereplőjévé.
Az olasz miniszterelnök nyíltan bírálta Spanyolország migránslegalizációs programját.
Az is kiderült, hogy az ETO idegenben, a másik három magyar együttes pedig hazai pályán kezdi-e a párharcot.
Az a tevékenység, amelyet az elmúlt 16 évben hírszolgáltatás címén végeztek, nem folytatható.
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
A modernitás emberképe pedig ellentétes a kereszténységével. A progresszív kereszténységnek annyi. Nincs scrutoni harmadik út, vagy az őrült, vagy a messiás. De mit tehetnek a keresztények, és mit gondol a politikai kereszténységről? Carl R. Trueman angol keresztény eszmetörténészt faggatuk az Axioma Központ konferenciája után. Interjúnk.
Kétkampuszos egyetem lesz, amely Bécsben és Budapesten egyaránt diplomát adó programokat fog folytatni.
