Fidesz az adósságról: A Gyurcsány-koalíció a hibás

bajnai 2007 ben amikor kiderült hogy 5,1 milliárdja van ..sajtóperrel fenyegetőzött.. vajon miért? A volt üzletembert, egykori Wallis-vezért milliárdosként könyvelték el az elmúlt években, mind a politikában, mind a sajtóban. Bajnai Gordon ugyanakkor azóta sem cáfolta tényszerűen a Népszabadság kiadványában megjelent információkat, bár 2007-ben miniszterként értetlenségét fejezte ki, valamint sajtó-helyreigazítási kérelmet helyezett kilátásba, ám ez utóbbi nyomát nem találtuk. Megkerestük Tamás Ervint, a Népszabadság főszerkesztő-helyettesét is, jelent-e meg korrekció a lapban, ő azt mondta: emlékezete szerint Bajnai a kiadóval rendezte a vitát. A 2007-es A 150 leggazdagabb Magyarországon címet viselő füzet bevezetőjében az olvasható, hogy rendkívüli gondossággal készítették a kiadványt, nyilvános adatok alapján, amelyeket kiegészítettek formális és informális csatornák adataival. Mint írják: "minden esetben vizsgáltuk a tulajdonoshoz kapcsolódó más vállalkozásokat. Ennek során messzire vezető szálakra is bukkantunk, cégekre a világ sokféle táján, összefonódásokra, cégnevekkel való trükkös játékokra…" Erre szükség is lehetett Bajnai Gordon vagyonának górcső alá vételénél, hiszen korábban számos cégnél megfordult vezető tisztviselőként, így a Wallisnál, mely vállalatóriás szerteágazó érdekeltségekkel rendelkezik napjainkban is. Nem elhanyagolható, hogy a Bajnaihoz vagy a Wallishoz köthető társaságok jelentős részében Cipruson bejegyzett offshore cégek gyakorolták a tulajdonosi jogokat a kedvező adózási feltételek miatt, és ez utóbbi társaságok háttere ismeretlen. A botrányos Hajdú-Bét-ügyben is feltűnt ciprusi Vitonas Investmentsnek például Bajnai Gordon volt a magyarországi kézbesítési megbízottja. A Bajnai család vállalkozásaként számon tartott – a társaság ügyvezetője a kormányfő édesanyja – ESGÉ-B Vagyonkezelő Kft.-nek pedig korábban maga Bajnai Gordon volt a tulajdonosa. Helyébe 2006-ban a ciprusi Danilac nevű off-shore cég léptett, amiről sokat elárul, hogy a kézbesítési megbízottja nem más, mint Hajdú Mónika, a kormányfő mostani élettársa. Bajnai Gordon legutóbbi, az idén beadott vagyonnyilatkozata alapján jómódban él, ám közel sem állapítható meg abból ötmilliárdos vagyon. Tulajdonosa két budai háznak, egy tihanyi, egy etyeki telekkel és egy nemesnádudvari présházzal büszkélkedhet. Megtakarításai közül 170 milliót tart forintalapokban, és csaknem 25 milliót euróalapban. Egyéb banki megtakarításai 16 millió forintot tesznek ki, több mint 50 milliós tartozása is van. Céges érdekeltségként egyedül a nem jelentős Allódium Zrt. ötszázalékos tulajdonrésze szerepel 2009-es vagyonnyilatkozatában. - See more at: http://www.magyarhirlap.hu/belfold/hova_tntek_bajnai_gordon_milliardjai.html#sthash.etTv8vo9.dpuf

AZ mszp ÉS AZ SZDSZ 8 év alatt 20.000 milliárdot tapsolt el forintban amivel nem tudnak elszámolni ebből most megkerült 240 milla a 2010-es választásokra eltapsoltak 10-20 milliárdot. befektettek Indonéziában a mipénzüknkből saját maguknak 4 milliárd dollárt ottani bányákra meg erőműre stb nem sorolom tovább..mert ti is ugyanolyan jól tudjátok.. biztos abba a 800 ezerbe tartoztok akiknek az előző rendszerben jól ment szemben 9 millió 200 ezer emberrel

ez pont ide passzol 1880-ban a Holokauszt előtt 60 évvel így gondlták megbvalósítani a saját láthatalan majd utána látható hatalmukat isten kiválasztott népe: Részlet a CION Bölcseinek jegyzőkönyvéből: Belső kölcsönök. Tartozások és adók. Konvertálás. Csőd. Takarékpénztárak és járadéklevelek. A pénzpiacok eltörlése. Ipari értékek szabályozása. A legutóbbi összejövetelen előadottak kapcsán ma részletesen meg fogom világítani a belső kölcsönök kérdését. A külföldi kölcsönökkel - amelyek a gójok nemzeti vagyonával tápláltak minket - nem foglalkozom többet, mert a mi államunk viszonylatában nem lesznek külföldiek, tehát semmiféle külügy sem. Hasznot húztunk a tisztviselők megvesztegethetőségéből és az uralkodók hanyagságából, kétszeresen, háromszorosan, sőt még ennél is többszörösen kaptuk vissza a gój kormányoknak kölcsönzött pénzünket, amelyre államaiknak még csak szükségük sem volt. Megtehetne ilyet bárki is velünk? Ezért csak a belső kölcsönök részleteivel foglalkozom. Az államok bejelentik, hogy belső kölcsönre van szükség, és megindítják a kölcsönjegyeztetést saját váltóikra, azaz kamatozó értékpapírjaikra. Hogy a jegyzést mindenki győzze, az árat száz és ezer között szabják meg, és árengedményt tesznek azoknak, akik elsőnek jegyeznek. A következő napon mesterségesen felszöktetik a kölcsönkötvények árát s azzal okolják meg az áremelést, hogy mindenki töri magát a kölcsönjegyzésért. Pár nappal később az államkasszák - mint mondják - túlzsúfoltak, és több a pénz, mint amennyire szükség van (minek akkor jegyeztetni?). A kölcsönt, tegyük fel, jóval túljegyezték, s ebben rejlik az egész színpadi hatás: ide nézzenek-mondják-, micsoda bizalom nyilvánul meg az állam kölcsönkötvényei iránt. De amikor vége van a komédiának, az állam azzal a ténnyel találja magát szemben, hogy rendkívül terhes adósságot vett magára. Hogy fizetni tudja a kamatokat, újabb kölcsönökhöz kell folyamodnia, ezek azonban nem szüntetik meg, hanem csak növelik a tőkeadósságot. És ha ez a hitel is kimerült, új adókkal kell fedezni - nem a kölcsönt, hanem csak annak kamatait. Ezek az adók tehát arra szolgálnak, hogy az egyik adósságot a másikkal fedezzék. Ezután következnek a konvertálások. Ezek csökkentik ugyan a kamatfizetést, de magának az adósságnak fedezése nélkül, ezenkívül pedig nem vihetők keresztül a kölcsönjegyzőnek a beleegyezése nélkül. Amikor bejelentik a konvertálást, ezzel egyidejűleg felajánlják, hogy visszafizetik a pénzt mindazoknak, akik nem kívánják konvertálni kötvényeiket. Ha mindenki visszautasítaná a konvertálást és követelné pénzét, a kormány saját csapdájába esne és kiderülne, hogy fizetésképtelen, nem tudja a felajánlott összegeket kifizetni. A gój kormányok szerencséjére alattvalóik - akik semmit sem értenek a pénzügyekhez - mindig szívesebben vállalták az árfolyamveszteségeket és a kamatcsökkentést, mint azt a kockázatot, amellyel pénzük másirányú elhelyezése járna, és ily módon gyakran lehetővé tették kormányaik számára, hogy azok többmilliós adósságtól szabaduljanak meg. Manapság ezeket a trükköket külföldi kölcsönökkel kapcsolatban nem játszhatják meg a gójok, mert tudják, hogy mi minden kölcsönadott pénzt vissza fogunk követelni. Az államok fizetésképtelenségének nyMt bevallása a legjobb bizonyíték lesz arra, hogy a különböző országokban teljesen hiányzik minden kapcsolat a népek érdekei és azok között, akik kormányozzák őket. Kérem önöket, szenteljenek különös figyelmet ennek a pontnak valamint a következőnek: manapság minden belső államkölcsönt úgynevezett függő adósságokkal konszolidálnak, vagyis olyanokkal, amelyek többé-kevésbé rövid lejáratúak. Ezek az adósságok olyan pénzekből állnak, amelyeket takarékpénztárakba és takarékalapokba fizettek be. Ha ezeket az alapokat sokáig valamely kormány rendelkezésére bocsátják, elpárolognak a külföldi államkölcsönök kamatainak törlesztése során és azonos összegre szólójáradéklevelek letétbehelyezésével helyettesítik őket. Ilyen járadéklevelekkel szokták a gójok pótolni államkincstáraik minden hiányát. Ha majd elfoglaljuk a világ trónját, mindezeket a pénzügyi és hasonló fogásokat - mint amelyek nem egyeztethetők össze érdekeinkkel - úgy el fogjuk söpörni, hogy nyomuk sem marad, mint ahogy meg fogjuk szüntetni az összes értékpapír-tőzsdét is, mert nem fogjuk megengedni, hogy értékpapírjaink áringadozásai csorbítsák hatalmunk tekintélyét. Értékpapírjaink árát törvényileg fogjuk megszabni a teljes névértéknek megfelelően, az árcsökkentés vagy áremelés minden lehetősége nélkül. (Az áremelés ürügyet szolgáltat az ár későbbi csökkentésére, s a gójok értékpapírjaival kapcsolatban így is jártunk el: azzal kezdtük, hogy névértéken felül adtuk-vettük őket, azután messze névértékük alá szorítottuk le az árukat.) Az értékpapír-tőzsdéket hatalmas állami hitelintézményekkel fogjuk helyettesíteni, melyeknek az lesz a feladatuk, hogy a kormány szándékainak megfelelően rögzítsék az ipari értékpapírok árát. Ezek a hitelintézetek abban a helyzetben lesznek, hogy egyetlen napon 500 millió ipari értékpapírt dobjanak piacra vagy vásároljanak fel. Ily módon minden ipari vállalkozás tőlünk függő helyzetbe fog kerülni. Elképzelhetik, milyen óriási hatalomra fogunk így szert tenni. . . Van még kérdés iLDIKÓ?

A 3000 milliárd kamatokkal és az önrésszel együtt 6600 milliárd. Arról nem is beszélve, hogy ritkán van az úgy, hogy nagyberuházás (vagy akár kicsi) kijön annyiból, amennyiből tervezzük. Az meg hogy a GDP az időtájt mennyit fog nőni -hát mit mondjak, nem hiszem, hogy bárki is tudná. (Mint ahogy az IMF hitelt felvevők sem láthatták a jövőt.) Másrészt: a döntés meghozatala nem az ország népének volt sürgős. Nyugodtan lehetett volna rá éveket szánni, hogy szakértők érdemben tárgyaljanak arról, hogy Paks bővítése szükséges vagy nem. Harmadrészt: a következő min 10 évben -ameddig a döntéssel várni lehetett volna- az alternatív energia felhasználás területén sok minden történhet. Mivel a technológiai fejlődés bármit hozhat -jelenlegi technológiák továbbfejlődését, árcsökkenését például. Végül: végtelenül szomorú, hogy átlag ember ehhez a kérdéshez is politikai elkötelezettség alapján áll hozzá. Az ellenzék népszavazási felhívása ugyanúgy abszurd, mind a kormány önös érdek miatti kapkodó döntése. Erről a kérdésről nem a népnek, hanem a hozzáértőknek kellene dönteni, és meghozni azt a döntést, ami várhatóan legkedvezőbb mindannyiunknak. (Én a magam részéről őszintén szólva a 20 év tárolás után visszaszállított atomhulladéknak örülök a legkevésbé.)