A devizahitelesek ügyében nagy valószínűséggel még a választások előtt döntést hoz a kormány, ha addig megszületik az Európai Bíróság állásfoglalása az árfolyamrésről és az egyoldalú szerződésmódosításról – mondta a miniszter, hozzáfűzve, maga sem értette, miért fordult a Kúria az Európai Bírósághoz.
Arra kérdésre, a Raiffeisen Bank esetében lesz-e újabb ajánlattétel, kifejtette: abban az esetben, ha valamit egy euróért – 300 forintért – akarnak eladni, biztos, hogy többe kerül majd a leves, mint a hús, vagyis pénzt kell még betenni. Ha pedig egy olyan kisbank vásárol meg egy nagybankot, amelyben állami tulajdon van, az államnak is felelősen kell ezzel a kérdéssel foglalkoznia, és háromszor meg kell gondolnia, hogy az adófizetők pénzéből egy ilyen tranzakcióban részt vesz-e vagy sem – mondta.
Annak firtatására, az állam támogatta volna-e a Széchenyi Bank tulajdonszerzését, azt válaszolta: „ez a helyzet végül nem állt elő, mert úgy döntött az eladó, hogy nem adja el ezt a bankot, tehát szerencsére ebben a kérdésben nem kellett állást foglalnunk”. Hangsúlyozta: kizárólag a legnagyobb felelősséggel lehet adófizetői forintokat ilyen célokra költeni. Megjegyezte, a magyar állam éppen most értékesíti 54 százalékos tulajdonrészét a Takarékbankban. Hosszú távon nem is cél, hogy állami tulajdonú bankok jöjjenek létre Magyarországon – fűzte hozzá.