Arra kérdésre, a Raiffeisen Bank esetében lesz-e újabb ajánlattétel, kifejtette: abban az esetben, ha valamit egy euróért – 300 forintért – akarnak eladni, biztos, hogy többe kerül majd a leves, mint a hús, vagyis pénzt kell még betenni. Ha pedig egy olyan kisbank vásárol meg egy nagybankot, amelyben állami tulajdon van, az államnak is felelősen kell ezzel a kérdéssel foglalkoznia, és háromszor meg kell gondolnia, hogy az adófizetők pénzéből egy ilyen tranzakcióban részt vesz-e vagy sem – mondta.
Annak firtatására, az állam támogatta volna-e a Széchenyi Bank tulajdonszerzését, azt válaszolta: „ez a helyzet végül nem állt elő, mert úgy döntött az eladó, hogy nem adja el ezt a bankot, tehát szerencsére ebben a kérdésben nem kellett állást foglalnunk”. Hangsúlyozta: kizárólag a legnagyobb felelősséggel lehet adófizetői forintokat ilyen célokra költeni. Megjegyezte, a magyar állam éppen most értékesíti 54 százalékos tulajdonrészét a Takarékbankban. Hosszú távon nem is cél, hogy állami tulajdonú bankok jöjjenek létre Magyarországon – fűzte hozzá.
A pénztárgépekkel kapcsolatban kifejtette: az illetékes munkabizottság csütörtökön ülésezett. Sokféle javaslat volt, ő maga továbbra is azt szeretné, ha a pénztárgép-váltáshoz csak egy meghatározott határidőig járna az állami támogatás, és január 31-éig a rendelkezésre álló pénztárgépeket bekötnék, ugyanis most már több gép van, mint amennyit bekötöttek a kereskedők.