Kibékülhet Horvátország és a MOL

„Üzleti tervünk alapján, amennyiben időben megkapjuk a szükséges engedélyeket, az INA rövidtávon 4300, középtávon pedig 9000 hordóval tudja növelni a napi kitermelését. Ez 10, illetve 20 százalékos kitermelés növekedés, közvetlenül és közvetve több százmillió kunával járulhat hozzá a horvát gazdaság növekedéséhez” – jelentette ki Molnár József. Hozzátette: „a mai megbeszélés alapján készek vagyunk a tárgyalások gyorsított ütemű folytatására”.

A vezérigazgató azt is mondta, hogy a MOL az INA sikerében érdekelt, és a magyar vállalat örvendetesnek tartja, hogy az INA jövőjéről csütörtökön folytatott megbeszélés racionális témákat érintett. A felek áttekintették a kutatás-kitermelést érintő terveket, és ennek folyamán a MOL-nak lehetősége volt elmondani, hogy rendkívül sürgető a megfelelő engedélyek gyors kiadása.

A csütörtöki megbeszélés a harmadik fordulója volt annak a tárgyalássorozatnak, amelyet a MOL és a horvát kormány képviselői folytatnak az INA horvát olajipari vállalat jövőjéről.

A horvát állam birtokolja az INA részvényeinek 44,84 százalékát, a MOL tulajdonában van a részvények 49,1 százaléka, és a magyar cég rendelkezik az irányítói jogokkal. A tulajdonosok közötti vita egyik fő pontja az irányításon belüli viszonyok kérdése. Emellett a horvát állam szerint a MOL nem hajtotta végre egyes fejlesztési ígéreteit az INA-val kapcsolatban, míg a magyar olajtársaság szerint a horvát állam szegte meg korábbi szerződéses kötelezettségeit, ezzel kárt okozva a MOL részvényeseinek.

A MOL és a horvát kormány között 2013 szeptemberében indultak egyeztetések az INA jövőjéről. Szeptember végén azonban a zágrábi megyei bíróság elrendelte Hernádi Zsolt MOL-elnök-vezérigazgató előzetes letartóztatását a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) indítványára. A horvát vád szerint Hernádi vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a MOL meghatározó befolyást szerezzen az INA horvát olajipari vállalat irányításában. A MOL visszautasította a vádakat, a Legfőbb Ügyészség sajtóirodája pedig azt közölte, hogy a magyar ügyészségi nyomozás szerint sem Hernádi Zsolt, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt a MOL-INA-ügyben.

Az előző, novemberi egyeztetésen, az arról kiadott MOL-közlemény szerint továbbra is jelentős nézetkülönbségek voltak a felek között az INA olajipari vállalat helyzetének megítélésében; a MOL meggyőződése, hogy az INA vállalatirányítási modellje összhangban van a nemzetközi gyakorlattal, valamint a horvátországi és az európai szabályozással is.

November 8-án pedig a magyar társaság bejelentette: az INA-ban lévő részesedése eladásának előkészítésére adott felhatalmazást a cég igazgatósága az ügyvezető testületnek. A közlemény szerint a társaság igazgatósága felhatalmazta az ügyvezető testületet, hogy olyan megállapodást kössön a horvát kormánnyal, amely értékteremtést tesz lehetővé az INA növekedési stratégiájának megvalósításával. Ezzel párhuzamosan az ügyvezető testület felhatalmazást kapott arra is, hogy készítse elő a MOL INA-ban meglévő „részesedésének értékesítését, annak érdekében, hogy maximalizálni tudja befektetésének értékét”.

November végén a MOL nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID); mert megítélése szerint a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait.

Mosonyi György, a MOL felügyelőbizottságának elnöke a Forbes magazin magyar kiadásának januári számában megerősítette, hogy a MOL kész az INA eladására is. „Ha nem tudunk megállapodni az együttműködés ésszerű kereteiben, akkor ezernyi lehetőségünk van máshol befektetni a pénzünk. Inkább megyünk az Északi-tengerre, és veszünk ott mezőket” – jelentette ki az fb elnöke.