A szocialista politikus szerint az emlékmű valójában a náci megszállásnak, és annak magyar partnereinek állít emléket. Szerinte az emlékmű sérti a nemzeti emlékezet és provokál azzal, hogy egy kalap alá veszi az áldozatok és az elkövetőek.
A német megszállás emlékműve valójában a náci megszállásnak, a náci megszállás magyar partnereinek állít emléket, azzal történelemhamisítást követ el a kormány – jelentette ki Horváth Csaba, az MSZP alelnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
A szocialisták fővárosi frakcióvezetője a V. kerületi képviselő-testület ülését megelőzően azt mondta, az emlékmű egy kalap alá veszi az áldozatokat és az elkövetőket, ez önmagába sérti a nemzeti emlékezetet. Kifogásolta azt is, hogy szerinte a kormány nem is törekszik arra, hogy az emlékmű kifejezze a nemzet egységét, nem volt róla társadalmi vita. Hozzátette: az emlékmű provokáció a kormány részéről a társadalom felé, történelemhamisítás.
Kerék-Bárczy Szabolcs, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja közölte, „az emlékmű felállítása a Fidesz által a magyar radikális, jelenlegi szélsőjobb és újnácik felé tett gesztus szimbóluma”. Hozzátette: az emlékművet a választás után a szoborparkba „toloncolják”.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Sohasem a saját erejükből kerültek az ország élére, hanem mindig külső akaratból, ráadásul rendkívüli körülmények közepette. Gali Máté írása.
Úgy fogalmazott: a kultúrát nem őrizni kell, mert az nem rab, nem ápolni, mert nem beteg, hanem mindenekelőtt élni, csinálni kell. Ez különösen így van akkor, ha a kultúra keresztény és magyar.
