Oszkó: Tudás és rugalmasság is kell az ötlet mellé

A Magyar Kockázati– és Magántőke Egyesület (MKME), az M27 Csoport, és a Menedzserek Országos Szövetsége a befektetőkeresésről és a befektetési lehetőségekről szervezett konferenciát 2013. november 28-án Budapesten, a Hotel Presidentben. Az előadók mind a befektetők, mind a tőkét kereső vállalkozások szempontjából körüljárták a vállalkozói tőkebevonás kérdését.

Az osztrák Andreas Reinthalter, az M27 csoport partnere elmondta, hogy egy-egy stratégiai befektetésben, vagy együttműködésben mindig benne van a bukás kockázata is. Ezt egyszerűen nem lehet kiszűrni, hiszen nagyon sok tényező befolyásolja, hogy milyen lesz az együttműködés. Sok múlhat azon, hogy mennyire képes a két vállalkozás azonos nyelvet beszélni, mennyire hasonló a két cég felépítése, struktúrája, erre a Daimler–Mercedes konszernt hozta fel példaként.

Reinthalter véleménye szerint, mivel nincs rizikó nélküli együttműködés, így mindig egyénileg kell értékelni befektetőként, hogy a felvásárlás, a beolvasztás, vagy csak egymás támogatása, egy partnerkapcsolat a legjobb a cégeknek. Ez múlik az üzlet természetén, a cég növekedési potenciálján, és a befektető regionális érdekeltségein egyaránt. A befektetőt kereső vállalkozásoknak viszont ismerniük kell magukat, és nem szabad félniük, mert az akkor bukáshoz vezet. A cégeknek komoly tervezésre van szükségük, egységes tervekkel és menedzsmenttel. Ismerniük kell a saját értékeiket, a piacaikat, az elvárásaikat. Azt is tudniuk kell, hogy ők milyen típusú befektetőt keresnek, mi lenne számukra az optimális megoldás, a legjobb kiszállási lehetőség.

Magyarországi tapasztalatok

Szabó György az egyik legnagyobb magyarországi médiacég, a Sanoma Budapest vezetőjeként szerzett tapasztalatait osztotta meg a konferencia résztvevőivel. Ő a befektetői oldalról közelítette meg a vállalkozások közti együttműködést. Tapasztalatai alapján a piacvezető pozíció az, ami képes elég profitot termelni a vállalkozásoknak. A vezető pozícióhoz, és annak megtartásához azonban folyamatosan fejleszteni kell, és akár új cégeket bevonni a portfólióba. Nem szabad félni attól, hogy leromboljuk a jól menő üzletet, mert néha újat kell építeni. A Sanománál az internetes üzletág volt ilyen, ami 2000-ben indult, és bár a magyarországi reklámköltések már egy ideje stagnálnak, a hirdetési pénzek egy jelentős része a hagyományos médiaplatformokról az internetre került.

Magyarországon Szabó szerint a vállalkozók gyakran szerelmesek a saját termékeikbe, vállalkozásukba, ami káros. Nem szabad piaci csodára várni, és illúzióra építeni. Szerinte ezért is szokták a magyar vállaltokat gyakran túlértékelni. Ha befektetőként egy nemzetközi céget sikerül megnyerni, akkor számolni kell azzal, hogy a döntési folyamat lassú lesz, és a cég központjából gyakran felülírhatnak egy-egy számot. Ezekre azonban fel kell készülni. Ráadásul azt is érdemes látni, hogy a magyar piac egy olyan nemzetközi cég szintjén, mint a Sanoma, nagyon kicsi. Hiába a legnagyobb magyar médiavállalkozás, a teljes cégcsoportnak csak a három százalékát teszi ki a magyarországi Sanoma.

A rugalmasság előre visz

Oszkó Péter, a PortfoLion-csoport elnök-vezérigazgatója a rugalmasság fontosságát emelte ki a startupok esetében. Az utóbbi években a magyar startup-piacot a Jeremie alapokból befolyó tőke erősen felpörgette, de ettől még a legtöbb friss magyar startup csak egy ötlet, ami még nem elég: az ötletet önmagában nem lehet eladni. Szükség van arra, hogy az ötletből a céget is felépítsék, kell a tudás, és az, hogy a cégnél rugalmasan kezeljék dolgokat, és képesek legyenek váltani. Példájában egy olyan vállalkozást mutatott be, amelyik egy speciális termékkel igyekezett piacra lépni, azonban nehéz volt azonosítani a felvevő piacot. Viszont mellette készült egy olyan melléktermék, amire sikerült vevőket találni, és nagy igény volt rá a piac részéről. Ezután a cég a melléktermékre ráállva lett igazán sikeres vállalkozás, és állt egy folyamatosan növekvő pályára. Később a cégnek, mikor egy befektető megvásárolta őket, újra képesnek kellett lennie a váltásra.

A sztori és az üzleti terv a kulcs

René Berger, a Mercedes AMG Grand Prix elnökségi tagja szerint egy befektető számára az a legfontosabb, hogy a cégnek legyen saját sztorija. Ha emlékszik arra a befektető, hogy mit akar a cég, mi az, amit el akar adni, akkor az már egy hatalmas segítség. Elmondta, hogy befektetőként nem az a fontos, hogy pontosan mivel foglalkozik az a cég, hanem hogy az üzleti terv megfelelő legyen.

Az osztrák befektető szerint egy vállalkozónak mindig hinni kell a csodákban, de a lehetséges kimeneti, kilépési stratégiákon is gondolkodnia kell. Ehhez teljes rugalmasság és alkalmazkodókészség kell. Meg kell tanulni közös nézőpontra kerülni a befektetővel, de úgy, hogy nem szabad a saját elképzelésünkből engedni. Ha 30 százalékot akar valaki elérni, akkor annyit kell kiharcolni. Ha a cég egy része kerül csak eladásra a befektetőnek, akkor érdemes lehet egy vételi opciót a szerződésbe venni. Ha esetleg bekövetkezne a csoda, és szárnyalni kezdene a vállalat, akkor fontos, hogy minél előbb vissza lehessen szállni a vállalatba, ha azt megtehetjük.

René Berger elmondta azt is, hogy nincs két egyforma helyzet, így nincs tökéletes recept arra, hogyan lehet a kitűzött célt elérni, és a megfelelő befektetőt megtalálni. A célt azonban sosem szabad elfelejteni. Sőt, a másik oldalról nézve, egy vállalkozásnak nem kell feltétlen nyereségesnek lennie ahhoz, hogy érdemes legyen abba befektetni. Befektetőtársával, Toto Wolffal még 2000-ben karoltak fel egy hacker fiút, akivel közös céget alapítottak. Hosszú időn keresztül csak égették a pénzt, a befektetőkét is, majd eladták, mert a cég technológiája értékes volt a felvásárló számára. Azóta a vállalkozás sok változáson ment keresztül, de újra a kettejük érdekeltségébe került, és Ausztria legnagyobb mobilalkalmazásokat fejlesztő cége lett belőle, és már jövedelmező is. Azonban az ilyen történetekhez mindig a következő befektetőre kell fókuszálni, egyikre a másik után, és minden lehetőséget meg kell ragadni. Az osztrák befektető azzal zárta az előadását, hogy mindig készen kell állni, figyelni kell a tárgyalási partnert, és rögzíteni a saját céljainkat.

Mindenki a saját feladatát végezze

A panelbeszélgetés során a résztvevők igyekeztek összefoglalni az előadások legfontosabb pontjait, és azokról az eszközökről beszéltek, amelyek segíthetik a cégeket egy befektetővel való tárgyalás során. A professzionális tanácsadóknak, jogászoknak fontos szerepük lehet egy-egy befektetés előkészítésében. A tanácsadóknak az a feladatuk, hogy egy lehetséges befektetés során a lehető legjobb feltételeket harcolják ki a vállalkozás számára. Mindenkinek a saját dolgára kell figyelni, nem lehet egy cégvezetőnek a tárgyalások és a papírmunka miatt kiesni a napi rutinból. Természetesen ott kell lennie a tárgyalások egy részén, de nem neki kell végigvinni a legapróbb pontig az üzletet.

Egy sikeres befektetéshez jó időzítés szükséges, ez azonban sokszor nem látható előre. Nem lehet pontos tervet készíteni mindenre, csak figyelni és a lehetőségeket megragadni. Ahhoz, hogy jó időben lehessen valaki a jó helyen, szükség van arra, hogy tisztában legyen a projektjével és tiszta üzenete legyen a befektetők számára. Egy emlékezetes üzenet fél siker.