„Majd ezentúl, ha a bíróság valamilyen ügyben kényelmetlenül érzi magát, akkor rögtön Strasbourghoz fog fordulni?” – tette fel a kérdést a Fidesz alelnöke.
A Kúria egyébként nem a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság, hanem a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság árfolyamkockázattal kapcsolatos döntésére vár. Kósa Lajos ezt kérdésünkre úgy kommentálta, hogy mindegyik európai bíróságot strasbourginak hívják a köznyelvben az egyszerűség kedvéért.
A jogegységi határozatban az árfolyam-különbözet és az egyoldalú szerződésmódosítások jogosságának kérdésében nem foglalt állást a legfőbb bírói testület, mivel egy ezzel kapcsolatos előzetes döntéshozatali eljárás van folyamatban az Európai Bíróság előtt, és a Kúria erre az ítéletre várt. Kósa szerint viszont ezt a kérdést a Kúria el tudta volna dönteni a magyar jogszabályok alapján is, hiszen az ügyben nincs olyan releváns nemzetközi szál, ami miatt az Európai Bírósághoz kellene fordulni.
Felvetettük a Fidesz alelnökének: a Kúria egy fogyasztói szerződéseket szabályozó EU-s irányelv értelmezésével kapcsolatban fordult az Európai Bírósághoz, ráadásul devizaalapú hitelekről van szó. Kósa szerint azonban gyakorlatilag nem volt deviza a konstrukcióban, hiszen az ügyfelek forintban kapták és fizették vissza a hitelt, ezért a Kúriának mindenképp döntenie kellett volna az ügyben, mégpedig a magyar jog alapján, hiszen ezért fizetik a testületet az adófizetők.
Kósa hangsúlyozta: három kérdéskörből csak egyet döntött el a Kúria, és pont az árfolyamkockázat, illetve a tisztességtelen szerződési feltételek kérdésében „elkerülte a konfliktust”.
A cikk szerint mindkét szélsőség, amely kizárólag a szaporodásra vagy a bevándorlásra támaszkodik, figyelmen kívül hagyja a demográfiai kihívások összetettségét és az egyéni választás és mobilitás előnyeit.
Kiverte a biztosítékot a hazaszeretett a liberálisoknál.
A magyarok úgy döntöttek, országukban helyreállítják az élet természetes rendjét, és ezt Isten megáldja – mondja lapunknak Nick Vujicic az V. Budapesti Demográfiai Csúcson tartott beszéde után. Az evangéliumot millióknak hirdető prédikátorral személyes megtéréséről, az egyház küldetéséről, valamint Magyarország politikai súlyáról beszélgettünk.
Néhány hete a rendőrháborúnál úgy tűnt, elérkeztünk a pozsonyi parlamenti székekért folyó csetepaté csúcsára. Tévedtünk: a harc mára tettlegességig fajult, közben hazánk felől felbukkantak a migránsok, így a magyar kártya sem maradt kijátszatlanul a kampányban.
„A háborúnak akkor lesz vége, ha Oroszország és az USA tárgyalóasztalhoz ül, lokális konfliktusra leszűkíteni mindezt, nagyon nagy hiba” – fogalmazott a politikus.
A zuglói Fidesz elnöke úgy véli, ez az ellenzéki felállás életképtelen, és ezer sebből vérzik.
Kocsis Mátéék megfogadták Gulyás Gergely javaslatát.
Kövesse a Facebookon!
