Civil szervezeteket támogat az állam a Holokauszt Emlékév kapcsán

Eredetileg 1,5 milliárd forintot szántak a Civil Alap Magyar Holokauszt Emlékév – 2014 elnevezésű támogatási programra, de az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága azt javasolja a Miniszterelnökségnek, hogy 300 millióval bővítsék a keretet.

A beérkezett pályázatok negyven százaléka kapna az összegből, így 377 pályázót támogatnának. A program célkitűzése, hogy a civil társadalom aktívan váljon a megemlékezések részesévé, és az utókor ebből a nemzeti tragédiából levonhassa a fontos tanulságokat – mondta L. Simon László, a bizottság elnöke.

A több mint ezer pályázó között voltak alapítványok, egyházak, határon túli szervezetek, helyi önkormányzatok, köztestületek, oktatási intézmények és magánszemélyek is, akik műalkotások létrehozására,filmek forgatására, tematikus kiadványok megjelentetésére, előadások, szakmai konferenciák, kiállítások, megemlékezések tartására, valamint zsidó temetők és zsinagógák felújítására is nyújtottak be pályázatot. Tizenkilenc pályázat kifejezetten a cigányság tragédiájával foglalkozik. 

A bizottsági ülésen fideszes képviselők a program megvalósítását méltatták, Hiller István szocialista politikus pedig azt mondta: Magyarország nem antiszemita, de a közbeszédben ott van az antiszemitizmus, és megjelenik a parlamentben is. Ugyanakkor a mostani pályázat szerinte összeköti a kormányzó és a demokratikus ellenzéki pártokat. A jobbikos Novák Előd a trianoni békeszerződésnek emléket állító állami múzeumot hiányolta, és ezzel állította szembe, hogy szerinte jelenleg elegendő holokauszt emlékhely található az országban. A pályázatra „rendkívül soknak” tartotta a másfél milliárd forintot, szerinte 500 millió forintot a Trianon Múzeumra kellene átcsoportosítani.