A devizahitelek ügyében elhárult a legrosszabb forgatókönyv veszélye az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy fontos kérdésekben még nincs döntés.
A Kúria polgári kollégiumának hétfői jogegységi határozata szerint nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés. Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője az MTI kérdésére elmondta: a Kúria határozatával a legrosszabb forgatókönyv veszélye elhárult.
A Kúria nem tartotta érvénytelennek a devizaalapú szerződéseket, ami a bankok veszteségén túl az egész pénzügyi rendszert megbolygatta volna, és súlyos következményekkel járt volna a gazdaságra. A szakember szerint a hétfői döntés alapvető kérdéseket lezárt, az elemző ezek közé sorolta például azt, hogy a szerződés nem ütközik jogszabályba, illetve hogy létezik devizaalapú szerződés.
Török Bálint ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: vannak fontos részletkérdések, amelyeket nem zárt le ez a döntés, például az árfolyamrés alkalmazásának jogszerűségét, valamint az egyoldalú szerződésmódosítások ügyét. Ezek összességében több tíz-, illetve százmilliárd forintot is jelenthetnek, így a kérdés nem rendeződött véglegesen - hangsúlyozta. Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a piaci szereplők tekintélyes része számolt azzal, hogy a devizahitelek kapcsán a bankoknak a markáns veszteségeket kell leírni, és az a várakozás gyengítette a forintot az elmúlt hónapokban. A mostani döntés alapján úgy tűnik, hogy a bankok eddig leírt veszteségei nem nőnek jelentősen tovább, ezzel a forintra nehezedő nyomás csökken, közölte.
Ezért Kuti Ákos arra számít, hogy jelentős forinterősödés kezdődhet. Az elemző rámutatott ugyanakkor, hogy a Kúria határozata enyhíti ugyan a piaci feszültséget, de önmagában ettől a döntéstől a hitelminősítők még nem fogják felminősíteni Magyarországot. Kiemelte: a kép még nem tiszta teljesen. Az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamrés ügye még nincs rendezve, érdemi kapaszkodó ezekben a kérdésekben várhatóan március-április körül születhet.
Nem szabad hagyni, hogy a politikai korrektség jegyében elfojtsák az európai polgárok józan többségének közvetlen vagy az általuk megválasztottakon keresztül érvényesülő akaratát.
Egyre vonzóbb célpontnak számít hazánk.
Hoppál Hunor és Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó azt járják körül, mennyibe kerül a háború Magyarországnak, és milyen előnyökkel járna egy mielőbbi béke.
Kellemetlen meglepetés.
Egyre rosszabb a helyzet a nyugati országban.
Már harmadszor.
Kétségbeesett próbálkozás, nézzük el neki.
Peti nem vergődik, hanem süt, mert ez nyilván nem vergődés.