A híradók továbbra is meghatározó szerepet töltenek be az emberek tájékozódásában, elsősorban e műsorokból szerzik az információkat, ezért alapvetően befolyásolják a nézők gondolkodását és világról alkotott képét – állapította meg a Nézőpont Intézet Médiaműhelye közvélemény-kutatásában.
A Médiaműhely kifejtette: a kutatásban megkérdezettek 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy naponta hallgat vagy néz hírműsorokat, míg a megkérdezettek negyede hetente több alkalommal. Ezzel szemben a válaszadók mindössze 3 százaléka állította, hogy soha nem figyeli a hírműsorokat.
Az idősebb korosztályok aktívabban követik a rádióban, televízióban elhangzó hírműsorokat, ugyanakkor a 18-29 éves korosztály tagjai közül is minden harmadik válaszadó naponta figyeli ezeket az adásokat. Az intézet kiemelte: a két legnézettebb időszak a délután 18 és este 22 óra közötti, illetve a reggel 6 és 8 óra közötti sáv, a válaszadók 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az esti időszakban követi a hírműsorokat, míg 36 százalékuk inkább reggel figyeli ezeket az adásokat.
A hírműsorok megkülönböztetett szerepét jelzi, hogy a válaszadók 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szinte minden nap várja a híradót – fogalmaztak. Az életkorral egyenesen arányosan egyre fontosabbá válnak ezek a műsorok: a 18-29 év közöttiek 33 százaléka várja minden nap a híradót, míg a 60 év felettiek esetében e csoport aránya már 80 százalék. Hangsúlyozták: a magyar lakosság tudatosan követi a hírműsorokat. Ezt bizonyítja az is, hogy az összes megkérdezett 71 százalékára nem jellemző, hogy csak véletlenül kapcsolna oda.
A kutatási adatok szerint a rádiós és televíziós hírműsorok jelentik a magyaroknak az elsődleges tájékozódás alapját. Az összes megkérdezett 47 százalékára teljes mértékben jellemző, hogy e forrásokból szereznek tudomást az új hírekről, míg további 36 százalékra inkább jellemző. Összességében tehát az emberek több mint 80 százaléka a rádióból és televízióból értesül az új információkról.
A Médiaműhely rámutatott: a nyomtatott és az online sajtó szerepe Magyarországon kisebb, ugyanakkor lassú átrendeződés figyelhető meg, mert a fiatalabb korcsoportok egyre inkább az online médiát tekintik elsődleges tájékozódási alapnak. A rádiós és televíziós hírműsorok és a nyomtatott sajtó szerepe a tájékozódásban az életkorral párhuzamosan nő, míg az online sajtóval kapcsolatban ellentétes trendről lehet beszélni: a fiatalabb generációk nagyobb arányban értesülnek az új hírekről ebből a forrásból.
A hírműsorok szerkesztőinek felelősségére hívja fel a figyelmet, hogy az emberek jelentős része elsősorban azokat a híreket követi, amelyek érintik, a többiről rendszerint elkapcsolnak: az összes megkérdezett 42 százalékára jellemző ez az attitűd. Ez a hozzáállás erősebben jellemzi a fiatalabb korcsoportokat, ugyanakkor a 60 évnél idősebbek közel harmada szintén így tesz. A kutatás alapján a hírszerkesztők felelősségét emeli ki az is, hogy a közönség jelentős hányada tényként kezeli az elsődleges forrásból megszerzett információkat: csak az összes megkérdezett 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a neki fontosabb híreknek más forrásból is utánanéz, míg 43 százalékra ez inkább nem vagy egyáltalán nem jellemző.
Ez a fajta fogyasztói tudatosság nincs erős összefüggésben az életkorral, csak a legidősebb korosztály esetében mutatkozik némi eltérés. Ezzel szemben az iskolai végzettség jelentősen befolyásolja ezt az attitűdöt: minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál inkább jellemző rá, hogy más forrásokból is utánanéz az őt érintő híreknek.
Az adatok azt bizonyították, hogy a rádiók és televíziók hírműsorai továbbra is az információszerzés vezető forrásai. Az országos lefedettségű rádiók és televíziók a hazai tájékoztatás meghatározó szereplőiként továbbra is töretlen pozícióval rendelkeznek a közvélemény formálásában. A kutatás eredményei ugyanakkor ráirányítják a figyelmet a hírműsorok tartalmi és szerkesztési sajátosságainak vizsgálatára és a hírszerkesztők felelősségére – állapították meg a felmérésben.
A közvélemény-kutatást augusztus 23. és szeptember 3. között kétezer ember személyes megkérdezésével, a magyarországi felnőtt lakosságot nem, korcsoportok, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentáló mintán végezték.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Érdemes egymás mellé tenni a számokat.
Az Alapjogokért Központ felmérése szerint hárompárti parlament alakulna, ha most vasárnap lennének a választások.
Ezek voltak a szerdai nap legolvasottabb hírei a mandiner.hu-n.
A felmérés szerint még a gyerekvállalási kedvet is növelné, ha a Tisza Párt nyerné a választást.
A választók több, mint fele van ezen a véleményen.
Bart De Wever az Orbán Viktor által is emlegetett fekete humorral és szarkazmussal osztotta ki az őt lejáratni akaró Politicót.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
