A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium előkészítette a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Űrstratégiát, amelyet a közeljövőben a kormány elé terjeszt, és amelynek fontos szerepe van abban, hogy Magyarország az Európai Űrügynökség tagja lehessen.
Az űrügynökségi csatlakozással a magyarországi vállalkozásoknak lehetősége nyílik a további együttműködésre a legnagyobb európai űrtechnológiai cégekkel. A belépéssel egyidejűleg az ESA összes ipari tendere megnyílik a magyar cégek előtt, emellett szélesedik a részvétel lehetősége a különféle oktatási programokban is: az ESA ösztöndíjakat, továbbképzéseket nyújt a magyar szakemberek részére. Az NFM MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében számolt be a Magyar Űripari Klaszter (HUNSPACE) konferenciájáról, amelynek fővédnöke Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár volt.
A tárca a közleményben idézi Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkárt, aki emlékeztetett arra, hogy a kormány az idén kezdeményezte a csatlakozási tárgyalások megkezdését az Európai Űrügynökséghez. Az űrügynökség tanácsa várhatóan a jövő héten dönt a kérdésben, így akár már idén megrendezhetik az első tárgyalási fordulót – tette hozzá a fejlesztési tárca helyettes államtitkára.
A szerdán Budapesten tartott nemzetközi szakmai találkozón az Európai Űrügynökség képviselői, illetve a cseh, a lengyel, a román, a szlovák és az észt űripar szakemberei osztják meg az ESA-tagsággal kapcsolatos tapasztalataikat a hazai szakmai közönséggel. Magyarország 2003-ban vált az Európai Űrügynökség Európai Együttműködő Államává (ECS, European Cooperating State, EEÁ). Ezt a státuszt az ESA a csatlakozás előtt álló országok számára hozta létre. Az öt évre tervezett program során a magyar intézmények, kis- és középvállalkozások lehetőséget kaptak bizonyos európai űrprojektekben való részvételre. Magyarország felkészültségét jól mutatja, hogy az ESA első Európai Együttműködő Állama volt.
2007-ben az akkori magyar kormány úgy döntött, hogy az egyezmény lejártakor a teljes jogú ESA-tagság helyett a megállapodás újabb 5 évre szóló meghosszabbítását kéri. Időközben a régió országai közül Csehország, Románia, majd Lengyelország is teljes jogú taggá vált. Az együttműködői státusz azonban korlátozott részvételt biztosít az ESA programjaiban, az ebből nyerhető előnyök messze elmaradnak a teljes jogú tagságéitól. Erre tekintettel a nemzeti fejlesztési miniszter előterjesztésére a kormány 2013-ban kezdeményezte a csatlakozást előkészítő tárgyalások megkezdését.
A miniszterelnök arról beszélt: készülnünk kell arra, hogy rengeteg olyan újítás, felfedezés, találmány, kísérlet várható a jövőben, ami megpróbál az ember számára élhető közeget teremteni élhetetlen területeken.
Új űrállomás fog épülni.
Milyenek voltak az Axiom–4 küldetés utáni hazai és nemzetközi visszajelzések? Milyen további együttműködési lehetőségek merültek fel az űrkutatás szereplőivel? Mikorra várhatók a kísérletek első eredményei? Többek között ezekről kérdeztük a magyar tudomány napján a HUNOR-program kutatás-fejlesztési igazgatóját, Nagy Balázst. Interjúnk.
Egyszerre feleslegesnek tartani az űrkutatás kormányzati támogatását és állítani, hogy a baloldaltól is megkapta a terület a kellő figyelmet, ordító ismerethiány! Ferencz Orsolya írása.
Sulyok Tamás köztársasági elnök ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy Farkas Bertalan és Kapu Tibor a magyarság szívébe is beírták a nevüket.
„Ma egy kicsit egyenesebb a hátunk, magasabbra emeljük a tekintetünket, és jobban csillog az arcunk is. Jó áll nektek az űrkutatás” – jelentette ki Kapu Tibor kutatóűrhajós a Liszt Ferenc repülőtéren, miután hazatért Amerikából.
Zelenszkij és Macron sem fogták vissza magukat.
„A szankciók nem lesznek mindig velünk, így készen kell állnunk, hogy jó startpozíciót fogjunk az új időszakban.”
