Bemószerolták Kövér Lászlót az LMBTQ-párti képviselők, az ombudsman reagált
Sérelmezik: diszkriminatív a házelnök teremfoglalási gyakorlata.
Szálljanak le a magas lóról, és magyarázzák el Mari néninek, hogy miért nem kell félni a menekülttől Vámosszabadiban, a fogyatékossággal élőktől Szilvásváradon!
„hvg.hu: Milyennek látja a civil jogvédelem helyzetét ma Magyarországon? Külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy meggyengültek a szerveztek, talán anyagilag is, miközben nyílt politikai támadások érik őket.
Sz. M.: Nem igaz, hogy mindenben gyenge a magyar civil társadalom. Ide, az ombudsmanhoz is el tudja hozni a problémáit, el tudja vinni Brüsszelbe is. Vannak olyan szervezetei, amelyek képesek a beadványaikat úgy megfogalmazni, hogy nagyon nehéz nemet mondani nekik. Én inkább változásról beszélnék. Azok a jogvédő szervezetek, amelyekre utalt, nyilván keresik a helyüket az új szituációban. 2006-ban volt egy nagy lökés, de ez a nagy hal elúszott, ma már nem ez a fő téma, újakat kellene keresni. A téma végtelen sok, de nem olyan mutatós: a börtönt vagy a korrupciót nem látják az emberek, és nem is akarják látni úgy, mint a rendőri vagy más brutalitást az utcán. Ma ilyen téma csak akkor kerül elő, mikor valakit agyonvernek, mint Izsákon. A civil jogvédő munka azért is nehézkes, mert a civil társadalom regionálisan fejletlen, erősen Budapest-centrikus. Hol vannak a bv-intézetek, hol van a kegyetlenkedés? Helyben van, és ez Budapestről nem látszik.
Nagyon kevés szervezet van, országosan is terjeszkedne, hogy sok helyi csoportja legyen. Inkább beálltak abba a professzionális lobbi szerepbe, hogy Magyarországon mi vagyunk a jogvédők, ide az uniós pénzt; újságíró jön, mi elmondjuk, hogy sok itt a disznóság! Eléggé felelőtlenek tudnak lenni, egyből a legradikálisabb negatív minősítését merészelik adni egy komplex problémának, amit én és a munkatársaim nem tehetünk meg. Ezzel csak a társadalom egy kis szegmenséhez szólnak, nem tudják megszólítani azokat, akik a problémáknak tényleg a sűrűjében élnek. Más nyelv is kell, le kell tudni fordítani az emberi jogokat a hétköznapi emberek nyelvére. Úgy is mondhatnám: szálljanak le a magas lóról, és magyarázzák el Mari néninek, hogy miért nem kell félni a menekülttől Vámosszabadiban, a fogyatékossággal élőktől Szilvásváradon!
A politikai támadás mindig a nagy ügyek mentén érkezik, most épp azért, mert bizonyos diákszervezetek Sorostól kapnak anyagi támogatást. Pedig Soros pénzelte anno a Fidesz nevű szervezetet is, amikor ők tiltakoztak az akkori rezsim ellen. De például én is kaptam 15 ezer dollárt a Pajzsuk a törvény - rászoruló csoportok az ombudsmani jogvédelemben című, utolsó átfogó kötetünkre. Kaptam más projektekre is. Érdekes dinamika ez, amiről azonban csak néhány hét múlva, társadalomtudósként beszélhetek majd, amikor újra kezdem a tiltakozás-kutatást. Az ombudsmannak ugyanis tilos olyan módon megnyilvánulnia, hogy azzal kapcsolatban a politikai nyilatkozatnak akár a gyanúja is felmerülhessen.”