A jelzálog alapú devizahitelek valamilyen módon történő forintosításával segítheti a kormány a devizahiteleseket – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A miniszter úgy fogalmazott: a civil érdekképviselettel, valamint a Magyar Bankszövetséggel történt egyeztetések során körvonalazódott, hogy „valószínű olyan megoldást kell alkalmazni, amely valamilyen módon forintosítja ezeket a hiteleket”.
Varga Mihály kifejtette: a kormányváltáskor több mint 730 ezer jelzálog alapú devizahiteles volt Magyarországon, az elmúlt években a végtörlesztéssel, az árfolyamgát bevezetésével, a Nemzeti Eszközkezelő elindításával, illetve a különböző banki ügyfélsegítő programokkal 488 ezer embernek sikerült valamilyen segítséget adni. Emlékeztetett arra, hogy a kormány úgy döntött, a jelzálog alapú devizahitelt ki kell vezetni a piacról, mert rossz termék, és szeretnének segíteni azoknak az embereknek, akiket az eddigi megoldások nem értek el. Arra kell valamilyen megoldást találni, hogy az időközben jelentősen megváltozott árfolyamot és „a hektikusan változó kamatszintet megpróbáljuk valamilyen módon fixálni” – jelezte Varga Mihály, hozzátéve, hogy erre is vannak európai példák, például a kamatszint rögzítése egy plusz-mínusz sávban.
Az érintettekről elmondta: az első számú kedvezményezettek azok lehetnek, akik lakáscélú devizaalapú jelzáloghitelt vettek fel, de azok nem, akik szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel. „Ezen hitelek kivezetése máshogyan történhet majd meg” – fűzte hozzá Varga Mihály. Vannak, akik befektetési céllal vásároltak lakást, rajtuk „nem tudunk segíteni” – mondta Varga Mihály. Kifejtette: az egyeztetéseken arról még nem volt szó, hogy a bankok mekkora terhet tudnak elviselni, a tehermegosztás nem került szóba. Kiemelte: a tárgyalásokon neki – az állam mellett – nemcsak az érintett hiteleseket, hanem azokat az embereket is képviselnie kell, akik semmilyen hitelt vagy csak forinthitelt vettek fel.
Arra a kérdésre, hogy miként lehet majd kiszűrni azokat, akik tudnák fizetni hitelüket, mégis az állami segítségre várnak, Varga Mihály leszögezte: „a hitelt mindenkinek fizetnie kell”, csak azokon tudnak és akarnak segíteni, akik a rossz szerződések, a rossz termék miatt kerültek nehéz helyzetbe. A miniszter jelezte: kapkodni nem kell, de megoldást kell találni, legkésőbb őszre el kell készülnie egy megoldási javaslatnak. Mivel a jövő évi költségvetésről szóló törvényt szeptember 30-áig kell benyújtani az Országgyűlésnek, addigra fel kell mérni azt, hogy egy ilyen segítő program mennyibe kerülhet az államnak.
A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitel visszafizetéséről Varga Mihály elmondta: 2,2 milliárd eurót kell visszatörleszteni az IMF-nek; erre rendelkezésre áll a fedezet, több forrása is van a visszafizetésnek, és biztonságos tartalék is marad.
Varga Mihály kiemelte: az, hogy a magyar kormány az elmúlt három évben el tudott jutni idáig, törleszti a 2008-ban az előző kormány által felvett hitelt és még jelentős tartalékai is maradnak, azt jelenti, helyes irányba indultak el. Jelezte: az előtörlesztéssel, a rendelkezésre állási díj és a kamatszolgálat megtakarításával körülbelül 5 milliárd forintot nyer az ország.
Magyar Péter küldetése ugyanaz, mint az előző, bukott jelölteké volt: brüsszelizálni Magyarországot – mondja Orbán Viktor. A miniszterelnököt a kegyelmi ügy okozta belpolitikai változásokról, Trump győzelméről, Szájer Józsefről és a 2025-ös gazdasági kilátásokról kérdeztük év végi interjúnkban.
A be nem fizetett áfa arányát 2010 óta csaknem a tizedére csökkentették: 22,3 százalékról 2,3 százalékra javították – közölte a pénzügyminiszter.
A tárcavezető jegybankelnökjelölti meghallgatására hétfőn került sor a Parlamentben.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
Javuló tendenciát lát a magyar gazdaságban az egyik legrangosabb hitelminősítő intézet.
Fontos, hogy a kiskereskedelmi forgalom alakulását helyesen értelmezzük – áll a tárca csütörtöki közleményében.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
