Az érintettekről elmondta: az első számú kedvezményezettek azok lehetnek, akik lakáscélú devizaalapú jelzáloghitelt vettek fel, de azok nem, akik szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel. „Ezen hitelek kivezetése máshogyan történhet majd meg” – fűzte hozzá Varga Mihály. Vannak, akik befektetési céllal vásároltak lakást, rajtuk „nem tudunk segíteni” – mondta Varga Mihály. Kifejtette: az egyeztetéseken arról még nem volt szó, hogy a bankok mekkora terhet tudnak elviselni, a tehermegosztás nem került szóba. Kiemelte: a tárgyalásokon neki – az állam mellett – nemcsak az érintett hiteleseket, hanem azokat az embereket is képviselnie kell, akik semmilyen hitelt vagy csak forinthitelt vettek fel.
Arra a kérdésre, hogy miként lehet majd kiszűrni azokat, akik tudnák fizetni hitelüket, mégis az állami segítségre várnak, Varga Mihály leszögezte: „a hitelt mindenkinek fizetnie kell”, csak azokon tudnak és akarnak segíteni, akik a rossz szerződések, a rossz termék miatt kerültek nehéz helyzetbe. A miniszter jelezte: kapkodni nem kell, de megoldást kell találni, legkésőbb őszre el kell készülnie egy megoldási javaslatnak. Mivel a jövő évi költségvetésről szóló törvényt szeptember 30-áig kell benyújtani az Országgyűlésnek, addigra fel kell mérni azt, hogy egy ilyen segítő program mennyibe kerülhet az államnak.
A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitel visszafizetéséről Varga Mihály elmondta: 2,2 milliárd eurót kell visszatörleszteni az IMF-nek; erre rendelkezésre áll a fedezet, több forrása is van a visszafizetésnek, és biztonságos tartalék is marad.